Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1905 / 1. szám - A telekkönyvi előjegyzés reformjához
6 Magyar Joj igász-Ujsag IV. évf. A jogváltozás előfeltételét képezi ugyanis végeredményében maga a bejegyzés is. Önmagától értetődik azonban, hogy ez nem érthető a bizonyítandó vagy valószinüsitendő előfeltételek alatt. Előfeltételkép lenne felfogható az az okirat is, mely az 538. §. értelmében a bejegyzés kieszközlésének czéljára bizonyító eszközül szolgál. Kétségtelen, hogy ez sem „előfeltétel" a Tervezet 541. §-a értelmében. Nem valószinüsitendő, hanem produkálandó. Ezen okirat szerepe nem az, hogy az előfeltételek kiegészítő részét, perfekczionális kellékét képezze,, hanem bizonyítási eszköze a kiállítása nélkül már perfekt ügyleti megállapodásnak. A „törvényszerű előfeltételek" alatt tehát a Tervezet nyilván a jogváltozás feltételeinek csak azon komplexumát érti, mely a bejegyzés és a bejegyzés czéljára bemutatott okirat előtt fekszik; ez pedig nem más mint a dologjogváltozásnak a felek részéről történt, formához nem kötött (tulajdonnál azonban érvényes kötelezettségtől feltételezett) konszentálása ; a jogváltozás teljes tényállásnak a felektől függő ügyleti része, szóval a dologi szerződés, melynek — a Tervezet felfogását követve (538- §.) — nem formalizálását, nem perfekczionális kellékét, hanem csak bizonyítási eszközét képezi a formaszerü bekebelezési engedélyokirat. Midőn az Indoklás (II. 167. o ) az eltérést bekebelezés és előjegyzés között az alaki feltételek teljesítésének különböző módjában látja, maga utal arra, hogy az anyagi (ügyleti) feltételek ások, melyek a bekebelezés és az előjegyzésnek s igy magának a jogváltozásnak az 540. és 541. §-okban egyaránt megkívánt közös feltételeit képezik. E következtetés eredményeként — még mindig csak a Tervezet általános szabályait tartva szem előtt — kimondható : hogy a jogváltozásnak bekebelezésnél és előjegyzésnél egyaránt megkívánt törvényszerű előfeltétele : a dologi szerződés létrejövetele. Ez az, ami bekebelezésnél bizonyítás, előjegyzésnél valószínűsítés tárgyát képezi. Ha csak a Tervezet általános szabálya állana, az előjegyzés csakis a dologi szerződés bizonyításának hiányosságán segítene és pedig: 1. az esetben, ha van bekebelezést engedélyező irásos jognyilatkozat, de formahiányban szenved : 2. az esetben is, ha bekeblezési engedélyokirat még hiányos formában sem létesült, de okirattal (538. §.) bizonyítható, hogy a felek között egyébként a dologjogváltozásban való megegyezés létrejött. A Tervezet előjegyzése segítene tehát a bekebelezési engedély hiányosságán, segítene annak teljes hiányán is ; nem segítene azonban a dologi konszenzus hiányán. Az igazolási perben hozott határozat pótolhatná a hiányzó bekebelezési engedélyt, nem pótolhatná azonban a dologi konszenzusra kötelezett fél önként meg nem adott konszenzusának hiányát. IV. De ezen túlmegy a Tervezet. Bizonyos esetekben előjegyzést ad dologi konszenzus nélkül és ekkor az igazolásban nem csak bizonyítékot pótol, hanem hiányzó dologi konszenzust szupleál. Az előjegyzésben ilyenkor nem az anticzipáltatik, hogy az előjegyzett jog megvolt (mint egy analóg esetben: a helyszinelési birtokos bejegyzésekor) hanem az, hogy a bejegyzett jog meglesz. Az általános szabály körét csaknem teljesen kimerítő kivételt állapit meg a Tervezet a tulajdon, az épületjog, a szolgalom és a telki teher tekintetében. Egyedül a jelzálogjogra nézve marad érvényben az általános szabály : a dologi szerződés valószínűsítésének megkövetelése. A kivételek — tehát csaknem minden dologi jog— körében a Tervezett előjegyzést engedélyez oly tényállás alapján, melynek alapján bekebelezés, a tényállás bármily teljes bizonyítása alapján sem lenne engedélyezhető, jelesül akkor, ha dologi szerződés nem létesült, hanem csak kötelmi lekötöttség igazoltatik az iránt — hogy a telekkönyvileg jogosult a dologi szerződés létesítésére obligálva van. Előjegyzés nyerhető : ha valószínűvé tétetik az érvényes kötelezettség a tulajdonátruházásra, épületjog megállapítására, szolgalom engedélyézésére, avagy a megegyezés telki teher megállapítása iránt. (Tervezett 541. §.) Nem a dologi hitelező, hanem a még csak kötelmi hitelező az, aki a felsorolt esetekben előjegyzést igényel. A Tervezett mindez esetekben az obligationalis igény biztosítását szolgálja, és pedig — elfogadva az uralkodó felfogást, mely az előjegyzést dologi jogszerzésnek tekinti — oly messzemenőleg, hogy általa a hitelező az ő kötelmi jogához, a teljesítés bevárása vagy kikényszerítése előtt, a konszentálni köteles fél konszenzusa nélkül, egyoldalú kérelemre, a telekkönyvi biró asszisztencziájával a czélzott dologi hatályt, igazolástól feltételezetten bár, de megszerezheti. Ebben a venatkozásban már az eltérés bekebelezés és előjegyzés között megszűnt a tényállás bizonyítottságának különbsége lenni, hanem maguknak a tényállásoknak különbségét tünteti fel. A dologi konszenzus az, ami a bekebelezéshez, a konszenzus követelésére jogosító kötelmi igény az, ami (nemcsak valószínűsítése, de bizonyítottsága esetén is) előjegyzéshez vezet. V. A Tervezett akötelmiigények előjegyezhetésének kifejezett elismerése mellett is, nem változtatott eddigi jogunk azon álláspontján, mely szerint azon kérdést, hely adassék-e az előjegyzésnek, a fél egyoldalú kérelme alapján a telekkönyvi biró dönti el. A másik félnek az