Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 3. szám - A fiatal koruak kriminalitása

74 Magyar Jogász-Ujság III. évf. bedobni, az automata foggantyuját előre húzni, erre egy meghegyezett irón esik ki és nyilás látható, amelyre az, aki magát biztosíttatni akarja, rá irja a nevét. Ezután a foggantyut vissza kell tolni és azonnal kiesik a kész kötvény. A készülék a biztosított nevén kivül följegyzi a biztosítás napját, óráját és perczét. Ha a kötvény tulajdonosát 7 napon belül baleset éri, köteles erről a társulatot értesíteni, amely minden befizetett penny vagyis minden kötvény után bizonyos, meghatározott ideig, hetenként 10 shilling betegsegélyzési dijat, halál esetén pedig átalányösszeget fizet. — A budapesti klr. magyar tudományegyetem jog- és államtudományi karának jutalomtételei az 1903/904. tanévre. A magyar magánjogból. Kifejtendők az u. n. anyagi perjog alapelvei érvényben álló magánjogunk szerint. Jutalma: a Senger Katalin alapból 520 korona. — Az alkotmányjogi politika köréből. A parlamentek költségvetési jogának természete, határai, tekintettel a monarchikus és köztársasági államok alkotmányára. Jutalma: a Schwartner-alapból 720 korona. — A statisztikából. Kívántatik az utolsó harmincz év adatai alapján hazánk népességi szaporodásának egybevetése a nemzetiségi viszonyok és népmozgalmi jelenségek tekintetbevételével. Jutalma: a Pauleralapból 160 korona. — A magyar közjogból. A magyar országgyűlés ujonczszavazási joga tekintettel ennek történeti fejlődésére. Kapcsolatosan kifejtendő az uionczmegtagadás jogi hatása. Jutalma: a Fasquich-alapból 210 korona. — A bűnvádi eljárás jogából. Dolgoztassanak fel rendszeresen a bűnvádi perrendtartásnak a felebbezést tárgyazó rendelkezései. Jutalma : A Pasquichalapból 420 korona. — A római jogból. A periculum a vétel esetében a pandekták alapján, tekintettel a magyar kereskedelmi jogra. Jutalma: a Pasquich-alapból 4J0 korona. LAPSZEMLE. — Az a kérdés, vájjon a férj jogosítva van-e arra, hogy nejének leveleit felbonthassa, eddig nem igen volt vitás, mert épugy, amint a nő nem bonthatja fel férje leveleit, a férj sem bonthatja fel neje leveleit, mert a büntető törvénykönyv 327. §.-a nem tesz kivételt a házastársakra nézve sem. A büntetőtörvénykönyvnek a levéltitok megsértésére vonatkozó 327. §.-a ugyanis így szól: „Aki másnak szóló levelet, lepecsételt iratot vagy távsürgönyt tudva jogosulatlanul felbont . . . vétséget követ el és nyolcz napig terjedhető fogházzal és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Egyes államokban, például Poroszországban is, a férj a régi törvény értelmében bizonyos gyámi hatalmat gyakorolt felesége fölött, akadtak tehát egyes jogászok, akik ebből a gyámi hatalomból akarták kimagyarázni a férjnek azt a jogát, hogy felesége leveleit felbontsa. Amióta azonban a német polgári törvénykönyvéletbe lépett, ennek a felfogásnak semmi alapja sincsen. Ez a kérdés tisztára a házassági jog körébe tartozik, mely azonban erre nézve semminemii előjogot sem biztosit a férjnek. Dr. Goldmann a „Deutsche Juriste n-Z e it u n g"-ban foglalkozik ezzel a kérdéssel a következőkben : „A polgári törvénykönyv anyaggyiijteményéből kitűnik, hogy mindkét házastárs egyenrangú : a férj tehát semminemű túlsúlyt vagy előjogot nem igényelhet. Ha a szóban forgó jogot megadnák neki, ugy az a nőt is megillethetné. A polgári törvénykönyv 1353}) §.-a értelmében a házastársak kölcsönösen tartoznak mindazokat a kötelességeket teljesíteni, amelyek az igazi házassággal járnak, főképen azonban az erkölcsi kötelességeket. Ezek közé tartozik az őszinteség is. Az őszinteségre való kötelezettségből ugyan le lehetne vezetni a férjnek azt a jogát, hogy neje leveleit felbonthassa! Csakhogy ez esetben, ha következetesek vagyunk, meg kell adnunk a nőnek is azt a jogot, hogy férje leveleit felbonthassa, mert hiszen a nő is jogosan követelhet őszinteséget a férjétől. Ámde ez az egész következtetés téves. Abból, hogy a házastársak egymás iránt való őszinteségre kötelezvék, még nem következik, hogy egymás leveleinek a fölbontására is föl volnának jogosítva. Minden házastárs követelheti ugyan, hogy házastársa mindent, ami életközösségükre fontos, vele közöljön, de azt a közlést nem szabad olyan kényszereszközökkel kierőszakolnia, amelyek a másik házastárs személyi méltóságát sértik és a kölcsönös bizalmat lerombolják. A nő leveleinek felbontása a férj által olyan ténykedés, mely ellenkezik azzal a tisztelettel, melyet a nő az uralkodó felfogás szerint férjétől megkövetelhet. Ennek folytán az 1353. §-ból nem vezethető le a férjnek joga neje leveleinek felbontására. Arra az eredményre jutunk tehát, hogy a férjnek ilyen előjoga a polgári törvénykknyv személyi házasságjogában nem gy ökerezik. Ugyanilyen eredményre jutunk, ha a kérdést más szempontból, a levélíró szempontjából mérlegeljük. Gyakran a házastársak levélbeli értesítéseket kapnak, amelyek nincsenek arra szánva, hogy arról a másik házastárs is tudomást nyerjen. Képzeljük el például a férfiak becsületbeli ügyeit, a nőknek sajátos ügyeit. Ezekben az esetekben a levélfelbontás joga kétségtelenül sértené a harmadik személynek a levéltitkát, amelyet pedig a polgári törvénykönyv hivatkozott szakasza védeni akar. Még súlyosabb a levéltitok megsértése, ha a házastársak valamelyike hivatalt visel vagy olyan hivatást gyakorol, amely őt titoktartásra kötelezi. Hová lenne akkor a köztisztviselő, az ügyvéd, az orvos, a bába titoktartási kötelezettsége — ha házastársuk a leveleiket felbonthatná. Az orvosnőt vagy bábát nem lehetne elitélni azért, mert betegeik titkát közölték a férjükkel, ha a férjnek megadjuk a jogot, hogy azokat a leveleket, melyeket ezek a betegek az ő nejének irnak, felbonthassa. Már ez egymagában is meggyőzhet bennünket arról, hogy a férj nem lehet jogosítva neje leveleinek a felbontására. Neje képviseletében sem bonthatja fel ennek leveleit, mert hiszen a férj nem törvényes képviselője nejének. Legfeljebb valamely üzletvezetés adhat neki alkalmat arra, hogy a levelet megbízás nélkül felbonthassa. De ez nem különös eiőjoga a férjnek, mert bárki más is fölléphet, mint negotiorum gestor. Különben azt hisszük, hogy az életben sokkal gyakoribb az ellenkező eset, mert többnyire a nö szereti vindikálni a levélfelbontás jogát. Hogy ez a joga neki nincsen meg és hogy minden egyes esetben, amikor ezt igénybe veszi, bűncselekményt követ el — habár többnyire csak elméletben is, — ezt bizonyára sok hölgy nem tudja, de hangsúlyoznunk kell ezt annál is inkább, mert nagyon gyakran ez a jogtalan eljárás sok házi perpatvarnak az okozója. — A német vasúti tisztviselők egyletének lapja egyik czikkében külön szakbiróságokat követel a vasúti jogügyek részére. A czikk kifejti, hogy az összes vasúti személyzet élénken érzi a mostani igazságszolgáltatás hiányait és már évek óta várja a korszerű reformot ; ezen kérdés leghelyesebb megoldását a czikk vasúti tanácsok szervezésében látja, amelyeknek illetékessége alá minden vasúti ügynek az eldöntése tartoznék. A tanácsnak csak olyanok lehetnének a tagjai, akik a bírói vizsga letételén kivül igazolni tudnák, hogy hoszszabb időn át gyakorlatot szereztek a vasúti szolgálat ') Megfelel a Tervezet 94. $.-áriak.