Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - A szövetkezetekről szóló Törvényjavaslat kritikai méltatása [3. r.]

'23. sz. Magyar Jogász-Ujság 467 határoz a czégbejegyzésre nézve, hanem ezen felül az egyébként netalán tudomására jutott tényeket is figyelembe tartozik venni és csak akkor foganatosítja a czégbejegyzést és közzé­tételt, ha ezek alapján meggyőződött anól, hogy az alapítás elészabott feltételei teljesíttettek, a bemutatott alapszabályok a törvénybe vagy köz­érdekbe ütköző intézkedéseket nem tartalmaz­nak s ugy az alapítók, mint az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztott tagjai ellen kifogás nincs. A kereskedelmi törvény a czégbejegyzés föl­tételei fenforgásának ily tüzetes megvizsgálását nem rendeli el. Ehhez képest ujitásszámba megy nevezetesen a javaslat 12. §-ának az a rendel­kezése, mely szerint a czégjegyzékbiróság a be­jegyzés iránti kérvény adatain kivül az egyéb­ként tudomására jutott tényeket is tartozik figye­lembe venni és ujitás a czégjegyzékbiróságra hárított az a kötelesség is, hogy a szövetkezet alapszabályait a közérdek szempontjából is tar­tozik megvizsgálni. A megalakult szövetkezet tevékenységének ellenőrzésére szolgál a felügyelő bizottság, a közgyűlés, az egyes tagot megillető kérvénye­zési és kereseti jog, s a czégjegyzékbiróságtól, illetően valamely központi szövetkezettől gyako­rolt főfelügyelet. A felügyelő-bizottság tagjai a 65. §. szerint nem lehetnek az igazgatóság tagjaival egyenes ágban rokonságban vagy sógorságban levő, sem pedig oldalágon első izig rokonságban vagy sógorságban álló személyek. A felügyelő-bizott­ság hatáskörét a 66 — 70. §. állapítja meg. A 66. §. nevezetesen arra is felhatalmazza a felügyelő bizottságot, hogy az igazgatóság ülé­seiben akár együttesen, akár egyes tagjai által jészt vegyen és kötelességévé teszi, hogy a könyveket és a pénztárt minden évnegyedben legalább egyszer megvizsgálja. A 67. § szerint a felügyelő bizottság nem csak az évi számadá­sok, a mérleg s a nyereség- és veszteség­felosztást illető indítványok megvizsgálásáról, hanem a szövetkezeti ügymenetről általában is tartozik évenként a közgyűlésnek jelentést tenni. E jelentést a czégjegyzékbiróságnak a közgyű­lési jegyzőkönyv kapcsán eredetiben vagy a köz­gyűlésen hitelesített másolatban kell bemutatni. Továbbá a felügyelő-bizottság előzetes hozzájáru­lásától tes?i függővé a javaslat 68. § a az igaz­gatóság és felügyelő-bizottság tagjainak való hitel engedélyezését, valamint ugyanazok jót­állásának a szövetkezet részéről való elfoga­dását. Mind eme rendelkezések az 1898: XXIII. t.-czikkben is benfoglaltatnak; de hiányzanak a keresk. törvényben A 68. §. azt is megengedi, hogy az alap­szabályok a felügyelő-bizottság előzetes hozzá­járulását más ügyekre nézve is kötelezővé tegyék; de tiltja, hogy a felügyelő bizottság az igazgatóság mellőzésével vagy helyette bármi­féle ügyviteli teendőkkel megbizassék. Ha szabálytalanságokat, mulasztásokat vagy visszaéléseket tapasztal a felügyelő-bizottság a 69. §. 2-ik bekezdése szerint a közgyűlés össze­hívásán íölül még a czégjegyzékbiróságot arra is kérheti, hogy a közgyűlés megtartásáig az igazgatóságot vagy annak egyes tagjait felfüg­geszsze s az ideiglenes igazgatásra nézve intéz­kedjék. Erre vonatkozó határozatait azonban egy­hangúlag kell hoznia. A felügyelő-bizottság tagjai felelősségére nézve a javaslat ugyanazon rendelkezéseket al­kalmazza, mint az igazgatóság tagjaira nézve. A közgyűléstől gyakorolt ellenőrzés a javas­lat 45. §-ának 1. és 2. pontja szerint, mint a részvénytársaságoknál, az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság elmozdítására és felmentésére, valamint a számadások megvizsgálására terjed és megegyezik érvényben lévő jogunkkal. A közgyűlés összehívását, mint eddig is, a tagok egy tizedrésze, vagy ha az alapszabályok ugy intézkednek, azoknak még kisebb része is köve­telheti az ok és czél megjelölése mellett. Ha az igazgatóság ennek 8 nap alatt meg nem felel, a közgyűlést a czégjegyzékbiróság hívja össze. (Javaslat: 41. §., 1898: XXXIII. t.-cz. 25. §., keresk. t. 178. §.) A főfelügyeletet a 71. §. szerint az illeté­kes czégjegyzékbiróság gyakorolja. Folytonos figyelemmel tartozik kisérni a szövetkezetek működését, a hozzá beterjesztett iratokat meg­vizsgálni, az előforduló panaszokat meghall­gatni azok alapján vizsgálatot indítani, esetleg a közgyűlést összehívni, arra képviselőt küldeni és a közgyűlés megtartásáig is az igazgatóságot és felügyelő-bizottságot felfüggeszteni. Határozata ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. Az ügykezelés szakszerű megvizsgálását a 72. §. szerint a könyvek s a pénztár meg­vizsgálásával a kereskedelmi és iparkamarától kijelölt személyekből, kirendelt szakértők által vé­gezteti a czégjegyzékbiróság és pedig rendszerint minden második évben vagy pedig a szövet­kezeti tagok egy tizedrészének írásban előter­jesztett kérelmére bármikor. A vizsgálat ered­ményét közölni kell a bírósággal és a felügyelő­bizottsággal ; határozat hozatala végett pedig azt a legközelebbi közgyűlés elé is kell terjeszteni Központi szövetkezet vagy a szövetkezetek érdekeinek előmozdítására alakult egyesület kö­telékébe tartozó szövetkezetekre nézve a szóban forgó kétévenkénti vizsgálatot, ha elvállalja, az illető központi szövetkezet vagy egyesület foga­natosíthatja. Ha a czégjegyzőbiróság arról győ­ződik meg, hogy ez a vizsgálat hiányosan vé­geztetett, a vizsgálatot újból elrendelheti, ismé­telt hanyagság vagy mulasztás esetében pedig a vizsgálati jogot a központi szövetkezettől vagy egyesülettől megvonhatja, mi ellen egyfokú fel­folyamodásnak van helye

Next

/
Thumbnails
Contents