Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 22. szám - A házasságon kivül született gyermekek viszonyai és a Tervezet[5. r.]

434 Magyar Jogász-Ujság Hl. eví. nak a csatolása, amely tényállítás valósága esetén azzal a hatással bír, hogy a keresetben, követelt jog vagy nem jöhetett létre, vagy még nem érvényesíthető, vagy már megszűnt. A kifogásoknak ekként meghatározása azonban nem egészen helyes. Ezeknek a jogi hatása ugyanis abban áll és fogalmuk is abban határozódik meg, hogy olyan tényállítást tartalmaznak, amelynek valósága esetén nem az a jogszabály alkalmazandó, amely alá a kereseti tényállítások subsummálhatók, hanem ugyanazon jogintézmény keretén belül egy másik jogszabály. A kifogás minden esetben valamely jogszabályhoz csatlakozik és valamely a keresetben előadottak szerint alkalmazható jogszabálytól eltérő más jogszabály alkalmazását involválja. Lehet, hogy kiegésziti a keresetben előadott tényeket, lehet hogy velük ellentétes, lehet, hogy sem nem egészíti ki őket, sem nem ellentétes velük, hanem mellettük halad el. Általában véve a joggátló kifogások olyan tényekre alapittatnak, amelyek a keresetben előadott ügy rendszerinti lefolyásától eltérnek. Pl. A. vételárat követel B-től azon a jogalapon, hogy B. vett tőle árut s A. a felperes az árut B-nek átadta. B. ezzel szemben azt a joggátló kifogást emeli, hogy ő az árut A. rendelkezésére bocsátotta. A vételügylet rendes lefolyása az, hogy A. és B. megegyeznek az áruban és annak árában s A. az eladó a megvett árut átadja B-nek, a vevőnek, B. az árut átveszi s ezzel beáll az ö kötelessége a vételár megfizetése iránt. Szabály ugyanis az, hogy a vevő az átadott áru vételárát meg tartozik fizetni, Jcivéve, ha az árut az ok megjelölése mellett kellő időben az eladónak rendelkezésére bocsátotta. A kereset tehát az ügy rendes lefolyásán alapszik, a kifogás pedig az ügy rendes lefolyását megakasztó, tehát kivételt (exceptio) alkotó tényen. Vagy a tulajdoni keresetre alkalmazva a fentebbieket, a kitogás joga ekként alakul: A. a telekkönyvi tulajdonosa az 1. hrsz. ingatlannak, de az ingatlan birtokában B. van, ez a jogalap, kereseti kérelem ezen az alapon az, hogy B. köteles az 1. hrsz. ingatlan birtokába A-t engedni. Jogszabály, amelyen a kereset elbirálandó : a tulajdonos az ő dolgát bárkitől visszakövetelheti. Kifogás : a dolog birtokát A. önként engedte át B-nek. Alkalmazandó jogszabály: . . . . kivéve azt, akinek a dolgot ő maga engedte át. Ép igy a jogok más vidékein és ép igy a jogszüntető kifogásoknál. Önként értetődő dolog, hogy felperes a keresetben felveheti a lehető kifogásokat is, de a gyakorlatban erre ritkán van eset. Az első helyen említett kereset például szerkeszthető akként, hogy alperes vett felperestől árut, felperes az árut alperesnek át is adta, de alperes azt a kellő időben ilyen és ilyen okból a felperes rendelkezésére bocsátotta, az alperes által a rendelkezésre bocsátás alkalmával megjelölt hiány azonban ez áruban az átadás alkalmával nem volt meg. A második helyen emiitett kereset hasonlóképen szerkeszthető akként, hogy az 1. hrsz. ingatlannak felperes a tulajdonosa, de annak birtokát felperes az A) alatti szerződéssel alperesnek engedte át, azonban az A) alatti megkötésekor alperes ilyen és ilyen módon kényszeritette felperest. A kifogások tehát akár gátolják, akár megszüntetik a felperes által keresetében érvényesiieni kivánt jogot, mindig valamely jogszabály alkalmazását maguk után vonó tények és mivel minden jogszabály valamely jogot alapit, a kifogas maga is jogalapitó tény. Ebből folyólag a kifogások bizonyítására nézve ugyanazok a jogszabályok alkalmazandók, amelyek a kereseti jogalapitó tényállításokra nézve az előző §-ban olvashatók. Dr. Dohi Imre, pécsi kir. Ítélőtáblai biró. Aházasságon kivül született gyermekek viszonyai és a Tervezet.'> XV. Vizsgálván azon további szomorú eredményeket, melyekre az emiitett magánjogi szabályozás vezet, áttérek a házasságon kivül született gyermek ellen elkövetett bűncselekményekről a házasságon kivül született gyermekek által elkövetett bűncselekményekre.58) Neumann^) következő adatokat közli a katonai sorozási lapok után. A tanulmánya tárgyát képező 1444 házasságon belül született gyermek közül elitéltetett 12—22 éves korában 200 (vagyis 9'6°/o), a tanulmánya tárgyát képező 850 házasságon kivül született gyermek közül 199 (vagyis 19"5%). Az elitéltek közül a házasságon belül szülöttek elitéltettek átlag 1 77-szer, a házasságon kivül szülöttek átlag 2'62-szer. Egyenlő számú házasságon kivül született gyermek 2 64-szer annyi büntettet és vétséget és 2'26-szor annyi kihágást követett el, mint ugyan oly számú házasságon kivül született gyermek. *) Előző közleményt 1. a 20. számban. 5S) Dumas id. mii p. 110. igen szellemesen mondja a házasságoi; kivül született gyermekekről: „Ces enfants sont donc comme s'ils n'étaient pas, sauf le jour ou ils commetteut un délit, et ou on les punit comme s'ils étaient semblables á tous les autres citoyens." — Meg akarom említeni, hogy a börtönügy egyik legkiválóbb kapaczitásának, Winesnek van egy müve (The state of prisons and of child-saving institutions in the civilized world. Cambridge 1880.), melyben a börtönügyet és a gyermekvédelmet együttesen tárgyalja. Ő ugyan nem tartja szem előtt a házasságon kivül született gyermekeket, ámde sok abból, amit [mond, fokozott mértékben áll a házasságon kivül született gyermekekre. 59) Die jugendlichen Berliner unehelicher Herkunft. Jahrbücher für Nationalökonomie und. Statistik 1894. III. Folge VIII. Band, p. 544.