Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - A német birodalmi törvénykezés a tisztességtelen verseny kérdésében

24 Magyar Jogász-Ujság M. évi. 1. Megállapítani a büntető bíróságok állal elitéiegyének számát s összehasonlítani ezen számot a lakosságnak s annak műveltség, foglalkozás, nem, kor stb. szerint alakított csoportjainak számával. 2. Lehetetlen pontosan megállapítani az egy évben elkövetett bűncselekmények számát. Különösen azokét, melyek, mint pl. a csavargás, iszákosság, koldulás stb. legtöbbnyire más súlyosabb bűncselekményekkel kapcsolatban szoktak előfordulni. Mindezen fogyatkozásait a statisztikának csakis az egyéni lapok rendszerével lehet orvosolni, mely már több államban behozva, bámulatos sikereket tud felmutatni s mely az Ítélet, mint statisztikai egység helyébe, egyrészt a bűncselekményeket, másrészt azok elkövetőit fogadja el számítási egység gyanánt. Tényleg az európai államok a bűnügyi statisztikában fentebb jelzett három egységet veszik alapul, de az egyéni lapok rendszerét csakis Németország, Spanyolország, Itália, Oroszország, Belgium és Svédország követik. Ezek közül is egyedül Belgium az, hol az egyéni lapok közül azokat, melyek ugyanazon évben történt visszaesés folytán vétettek fel — s melyek a többszörös elitéltetés következtében szükségképen több egyént tüntetnek fel elitélt gyanánt, mint a mennyi tényleg elitéltetett, — kiválogatják s ez által a bűncselekmények elkövetőinek, nem pedig az ítéleteknek számát, megállapíthatóvá teszik. Ahol ez a kiválogatás meg nem történik, ott mindenütt — még az egyéni lapok rendszere mellett is — nagy számmal fordul elő ugyanazon bűntetteseknek töbszörös számítása (double emploi). Nézzük csak, mi az egyes államok gyakorlata e tekintetben ? 1. Ha ugyanazon egyén egy év alatt több különböző bűncselekményt követ el s mind e bűncselekmények fölött egy itélet intézkedik (heterogén anyagi halmazat), kérdés, hányszor jön számításba a bűncselekmény elkövetője ? Egyszer vagy pedig annyiszor, ahány bűncselekményt elkövetett. Csakis a legsúlyosabb bűncselekményt veszik tekintetbe a következő államok statisztikái u. m.: Németország, Anglia Ausztria, Belgium, Francziaország, Magyarország, Németalföld és Oroszország. A bűncselekmény elkövetőjét annyiszor számítják, ahány bűncselekményt egy évben elkövetett: Itália, és Svédország statisztikái. 2. Homogén anyagi alhalmazat esetén, vagyis ha valaki egy évben ugyanolyan bűncselekményt többször követett el (pl. négy lopást), egy bűncselekményt vesznek fel: Ausztria, Belgium, Francziaország, Magyarország, Németalföld és Oroszország statisztikái több bűncselekményt Német-, Angol-, Spanyol-, Olasz- és Svédország statisztikái. Ha tehát az egyéni lapok rendszerét Francziaországba bevezetnénk, ez által módot nyújtanánk a bűnügyi statisztikának arra, hogy kutatásainál akár az egyes bűncselekményeket, akár a bűncselekmények elkövetőit vehesse egységek gyanánt s ennek következtében morális állapotunkat ugy objektív, mint szubjektív szempontból megvilágíthassa. Jelenleg ez a kettős analyzis lehetetlen, mert statisztikánk minden következtetése jogászi valamin, az Ítéleten alapul. A franczia bűnügyi statisztika tehát oly egységet fogadott el az ítéletben alapul, mely az igazság gépezetének működését mérni kiválóan alkalmas ugyan, de tökéletesen alkalmatlan arra, hogy segélyével a kriminálitást társadalmi szempontból is tanulmányozhassuk. Erekii. V /X: A német birodalmi törvénykezés a tisztességtelen verseny kérdésében. Igen érdekes gyűjteményét adta ki utóbbi időben a berlini kereskedők és iparosok szövetségének titkára, Poeschl Henrik azoknak az ítéleteknek, melyeket a tisztességtelen versenyről szóló törvény alkalmazásaképen a német birodalmi bíróságok hoztak. A könyvecske 300 ítéletet közöl kivonatban. Megállapítható ezekből, hogy a németbiróságok gyakran igen kevéssé érvényesitik a törvény czélzatát és ha már kénytelenek is bizonyos esetekben marasztaló ítéletet hozni, az indokolásban elég gyengéknek bizonyulnak. Szolgáljanak ennek megvilágítására a következő példák : A törvény 1. §-a megtiltja, hogy reklám czéljaira az üzleti viszonyokról a tényeknek meg nem felelő valótlan adatokat közöljön az iparos, vagy kereskedő. Ilyen valótlan adatoknak nem tekintette azonban a német birodalmi judikatura a következő kitételeket: „Uri czipők valódi bőrtalppal", midőn a betét papirkartonból volt; „Udvari ékszerész', mikor az üzlet tulajdonosa egy udvartól sem kapott ily czimet; ,Királyi udvari szállító" minden toldat nélkül (Drezdában), mikor a czimet nem a szász, hanem a spanyol udvar adományozta; „Valódi wörishofeni áruk", mikor azokat sem Wörishofenben, sem valamely Kneipp által felhatalmazott intézetben nem készítették ; „Gyár", mikor a tulajdonosnak egyáltalán nincs gyára, vagy műhelye, hanem az árukat idegen gyáraktól szerzi be; „Legnagyobb litographiai müintézet", ugyanoly esetben; végül valamely újság kiadási számának valótlan közlését, valótlan adatokat a forgalom nagyságáról. Az elfogulatlan ember azt mondaná ezzel szemben, hogy ily adatok a tényleges viszonyokra vonatkoznak és mivel valótlanok, a tények tekintetében való megtévesztésre irányultak. A törvény 1. §-a abbanhagyási keresetet enged a versenytársaknak és az ipari testületeknek ; a 4. §. pedig pénzbüntetéssel, ismétlés esetén még fogházbüntetéssel is fenyegeti a rosszhiszemű reklámot. A 4 §. alkalmazása a büntető bíróságok dolga, az 1. §-é a polgári bíróságok hatáskörébe tartozik. E kétrendbeli hatáskörből kifolyólag gyakran egymásnak egyenesen ellentmondó ítéletek származtak, így például elitéltek Berlinben egy czéget 100 márka pénzbüntetésre, mert „Manila-szalmakalapokat" hirdetett, noha a kalapok jóval olcsóbb anyagból készültek, az abbanhagyási tilalom kimondását azonban a polgári bíróság megtagadta. Fordítva történt. S. m. Halle ban. Egy czipőáru kereskedő oly gyermekczipőket hirdetett, melyek állítólag valami ügyes készülékkel vannak ellátva a lúdtalp stb. keletkezésének megakadályozására. A czipőkön nyoma sem volt ily készüléknek: a polgári bíróság elitélte tehát a kereskedőt eme valótlan haszonhir abbanhagyására, a büntető bíróság azonban felmentette azzal