Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - A kereskedelmi s ipari segédszemélyzet jogviszonyai. 1. [r.]

1. BZ. Magyar Jogász-Ujság 15 kötötte le tevékenységét5). Ez okból nem tekintette a főnökkel szolgálati viszonyban állónak a saját üzlete körében más kereskedő részére szolgálatot teljesítő kereskedőt s az ilyenről kimondta, hogy csak a teljesített szolgálatért követelhet díjazást, de felmondási időre még akkor sem tarthat igényt, ha a szolgáltatásért meghatározott havi fizetés volt kikötve6). Az ujabb gyakorlat ellenben már azt az elvet vallja, hogy az állandó alkalmazás fogalma független azon körülménytől, hogy az alkalmazott egy vagy több főnökkel áll-e szolgálati viszonyban s független attól, hogy a segéd teljes munkaidejét szenteli főnökének, vagy csak a napnak bizonyos óráiban teljesít szolgálatot.7) A kereskedelmi segédszemélyzet fogalmán a főnökkel szolgálati viszonyban álló alkalmazott czime, a vezénylői vagy más hasonló czimek mit sem változtatnak, miután a kereskedelemben a. segédszemélyzet egyes tagjai a rájuk bizott fontosabb teendőknek megfelelő külön czimekkel (disponens, faktor, főpénztárnok, főkönyvelő stb.) szoktak felruháztatni,8) s minthogy a szolgálat minőségét nem az elnevezés, hanem a lényege határozza meg. Ez alapon tehát kereskedő segédnek tekintendő valamely kereskedő czég fogyasztási adó bérletéhez szegődött kezelő tiszt is, minthogy ez, mint ilyen, különleges s a kereskedő segéd szokott foglalkozási körétől elütő tevékenysége daczára is, üzleti alkalmazottnak minősítendő.°) Szintúgy közömbös a kereskedősegéd fogalmánál a főnök üzletének terjedelme, mely kis vagy nagykereskedés lehet, aminthogy maga a kereskedői minőség is független az üzleti tevékenység terjedelmétől. Hasonlókép nem jő figyelembe az sem, vájjon egyes kereskedővel vagy társasággal, természeti vagy jogi személylyel áll-e a segéd szolgálati viszonyban.10) 5) Curia 1887. évi 362. sz. Dt. uj f. XVII. 155. 1., továbbá: Curia, 1887. évi 800. sz. Uo. 163. 1., Curia, 1887. évi 865. sz. Uo. 227. 1., Curia, 1894. évi 1491. sz. Dt. uj f. XL. 247. 1. Bp. tvszék 1895. évi E. 3. sz. Dt. III. f. I. 334. 1. — Keresk. és vltszk. 1899. évi E. 306- sz. Joges. T. 1900. 27. sz. ej Curia 1892. évi 614. sz. Dt. uj f. XXXII. 150. 1. 7) Curia 1897. évi 1083/96. sz. Dt. III. f, X. 167. 1. 8) Sszék 1877. évi 20.450. sz. D. t. XIX. 61. 1. — V. ö. még Curia 1900. évi 1003. sz. Joges. T. 1901.17. sz. 9) Minisztert. 1900. évi aug. 10. k. h. Joges. 1901. 4. sz. — V. ö. továbbá: Minisztert. 1903. évi február 4. k. h. Igazságmin. 4524/903. sz. Igazságügyi Közi. 1903. 270. 1. 10) A részvénytársaságok könyvvezetői is kereskedősegédek : Lisz. 1880. évi 471. sz Dt XXVI. 37. 1., továbbá : Minisztert. 1899. július 12. k. h. Igazság, min. 24.094/99. sz. Igazs. Közi. 1899. 412.1. — Kereskedelemügyi min. 1900. február 8. k. 6695. sz. h. Közp. Ért. n. h. r. 1900. 113.1. — A részvénytársulatok titkáraira nézve : Bp. Tábla 1887. évi 4867. sz. Dt. uj f. XVIII. 352. 1. — A részvénytársulatok hivatalnokaira nézve általában : Sszék 1879. évi 3450. sz. Dt. XXII. 101. 1.; Curia 1894. évi 656/93. sz. Joges. T. 1894. 35. sz. stb. A közkereseti társaság tagja azonban, ha a társasághoz betétképen csak személyes munkájával járul, ez által nem válik kereskedő segéddé, mert nem áll a társas czéggel szolgálati viszonyban, ami pedig a segédi minőség fogalmának lényeges eleme.11) Nem tartozik a segédszemélyzethez az oly kereskedelmi alkalmazott, ki alkalmaztatásánál s ügykörénél fogva az üzlet vezetésében önálló rendelkezési jogkörrel bir, mint a gyárigazgató12) vagy a részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatói13) és vezértitkárai. A judikatura nem tekinti továbbá segédnek a kereskedelmi meghatalmazottat sem.14) A czégvezető, ki ebbeli minőségében a kereskedelmi törvény (38. §.) értelmében nemcsak az üzlet folytatásával járó, bíróság előtt s bíróságon kívül való minden jogügyletre s jogcselekményre, hanem még a kereskedő segédek s meghatalmazottak felvételére s elbocsátására is fel van jogosítva, a kereskedelmi törvény ezen rendelkezése mellett, bizonyára nem tekinthető kereskedősegédnek. A törvény a főnök hatáskörével teljesen azonos hatáskörrel ruházza fel őt, tekintet nélkül arra, hogy czégtárs, vagy pedig a főnökkel szolgálati viszonyban áll. Az ipartörvény sem említi öt a segédek között. Ámbár e törvény csak exemplicative sorolja fel ugyan a fontosabb teendőkkel megbízott segédeket, de szinte természetes, hogy első sorban mint a segédek ezen osztályára legközelebb fekvő példát a czégvezetőt említi, ha a törvény őt egyáltalában segédnek kívánta volna tekinteni. Különben figyelmen kívül hagyva ezen körülményt, nyilvánvaló a kereskedelmi törvény imént emiitett rendelkezéséből is, hogy a törvény a czégvezető és a segédek között különbséget tesz. A bírói gyakorlat a czégvezető minősítésénél nem jár el egyöntetűen. Majd kiveszi a kereskedősegédek sorából — habár a főnökkel szolgálati viszonyban áll is, — s nem alkalmazza rá az ipartörvénynek a segédekre vonatkozó rendelkezéseit,15) majd pedig — mert a főnökkel szolgálati viszonyban áll — a fontosabb kereskedő segédekkel azonos elbánásban részesiti.16) Egyébként a czégvezető minősítésére, valamint általában a kereskedelmi segédszemélyzet fogalomkörének tüzetesebb megállapítására — a felmerülő számos vita elkerülése végett jó alkaU) Kereskedelemügyi min. 1899. június 8. k. 30587. sz. h. Közp. Ért. n. h. r. 1900. 34. 1. 12) Curia 1888. évi 718. sz. Dt. uj f. XXI. 168. 1. 13) Curia 1900. évi 241. sz. Jogeset. T. 1900. 207.1.; Bp. Tábla 1900. évi 3520. sz. Jogeset. T. 1901. 139. 1 ») Sszék 1878. évi 19674. sz. Dt. XXI. 41. 1, továbbá: Tábla 1882. évi 4892. sz. Dt. uj f. IV. 299. 1.; Tábla 1887. évi 4867. sz. Dt. uj f. XVIII. 150. 1. 15) Curia 1896. évi 993. sz. Dt. III. f. VI. 332 ; Curia 1898. évi 741. sz. Dt. III. f. XI. 221. 1. 16) Curia 1897. évi 26.532 sz. Dt. III. f. Dí. 26. 1.; Curia 1897. évi I. H. 32. sz. Fabinyi, III. 103. 1.; Tábla 1897. évi G. 40. sz. Térfi, II. 904. 1.