Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 2. szám - Kodifikáczionális szemle

2. sz. Magyar Kodifikáczió 47 mindenben megfelel. A. „claque feje" a „Théátre des menus-plaisirs" igazgatóját egy, a claque szolgálataira vonatkozó szerződés alapján bizonyos összeg fizetése miatt beperelte. A párisi kereskedelmi bíróság oly indokolással utasította el a panaszost, hogy a szerződés „erkölcstelen', tehát nem kötelező, mert czélja: „a halgatóságot a darabok valódi értéke iránt tévedésbe ejteni". Ezen döntés az igazságszolgáltatás ideális felfogásának teljesen megfelel. Az igazságszolgáltatás nem egyedüli czélja az anyagi javak megvédése, védelme kiterjed az ideális javakra is. Minél inkább emelkedik egy nép szellemi kultúrája, annál inkább növekszik e védelem szüksége, mely alacsony kultúrával biró nép előtt ismeretlen. Az igazságszolgáltatás, mely az alkotó törvényhozással egyenértékű korrelatum, ép ugy köteles e czélt szem. előtt tartani, mint maga a törvényhozás. Hazai jogunkban a polgári törvény tervezetének 956 §-a lesz az, mely biztosítani fogjaa bírónak a szerződések ily érlelmü vizsgáihatását. Az igazságszolgáltatás feladata lesz azonban az erkölcsi ideálizmust ezen rendelkezés tényleges alkalmazásával érvényesíteni is. — A jogászképzés hiányai. Az orosz egyetemnek egyik tanára a „Pravó" („Jog") cz. lapban foglalkozik az orosz jogászság hiányos képzésével. Az emiitett hiányok a magyarokra is vonatkoztathatók. Scherschenovitsch azt irja, hogy a jogtudomány, de különösen a büntetőjogtudomány szempontjából legnagyobb fontossággal bir a psychologia, ám csak a philológusok tanulják és nem a jogászok. A biró, különösen pedig a polgári biró, a logika alapos tudása nélkül nem tehet eleget hivatala követelményeinek — ám a logikát a philológus tanulja a jogász nem törődik vele. A bölcsészet története, bár nagy fontossággal bir a jog, különösen pedig a jogencziklopedia terén, a bölcsészeti és nem a jogi fakultás tárgya. Az ujabb irodalom kétségtelenül nagy befolyással bir a szocziális életre, de azért sok jogásznak sejtelme sincs az ujitó irók létezéséről, ha ezek egyszersmind nem volnának szaktársak is. Végre Scherschenovitsch tanár azon eredményre jut, hogy a tanuló ifjúság általános műveltsége emelendő, a szaktanulmány két esztendei bölcsészeti tanulmány által megelőzendő, mert csak így lehet a jogtudomány tekintélyét és azzal a jogászság és törvény befolyását és tiszteletét a további hanyatlástól megmenteni. Kodifikáczionális szemle. A Zanardelli kormány két tagja, Cocco-Ortu igazságügyi és Baccelli földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterek által az olasz kamara őszi ülésszaka elé benyújtott, nevezetes törvényjavaslatok közt közgazdaságilag a legfontosabb az, mely a törvényes kamatláb leszállítását czélozza és pedig ugy polgári, mint kereskedelmi ügyekben. (Sulla diminuzione dell'interesse legale in matéria civile e commerciale.) A törvényjavaslat három szakaszból áll és ezzel a polgári törvénykönyv 1831. szakasza nyer módosítást. A miniszteri indokolás szerint a törvényjavaslat benyújtását a változott közgazdasági viszonyok tették szükségessé. Az 1831. szakaszban polgári ügyekben öt, kereskedelmi ügyekben hat százalékban megszabott kamatláb nincs már összhangzásban az életlel, azzal a közgazdasági helyzettel, melyet Olaszország rohamos haladása teremtett és azon biztos jelekkel szemben, melyek a nemzetgazdaság állandó javulásával kecsegtetnek. A járadékok, a tőzsdén jegyzett ipari és kereskedelmi értékpapírok és a vámpénzváltás árfolyama ; a nagyobb nemzeti pénzintézetek vagyoni helyzete, melyek pedig a hitelnyújtás és pénzgyüjtés módozatait irányítják, mindezen körülmények azt igazolják, hogy a tőkeforgalom tényezői javultak és mindinkább kidomborodik az a törekvés, mely a pénz hozadékának kevesbbitését czélozza. Ez a jelenség pedig már nem mondható esetlegesnek vagy átmenetinek, állandósági jellege ma már kétségtelen és a törvényjavaslat csak az éleihez alkalmazkodik, midőn az igazságnak és közérdeknek megfelelőleg, a kamatlábat polgári ügyekben négy százalékra, kereskedelmi ügyekben öt százalékra leszállítja. Egyébként ily értelmű törvényjavaslatot az olasz kormány már 1899. évben nyújtott be a kamarához és ha arra még szükség lett volna, az az óta elmúlt idő legjobb bizonyságát adta annak, hogy a törvény életbeléptelése megérett Támogatják a javaslat helyességét azon nemzetek példái, melyek az Olaszországéhoz hasonló gazdasági viszonyok közt a kamatleszállítást már régóta keresztülvitték és annak üdvös hatását érzik. A miniszteri indokolás szerint különösen két fontos pont emelendő ki. Sem nem igazságos, sem nem méltányos, hogy a törvényes kamatok fizetésére kötelezettek magasabb kamatlábat fizessenek, mint az a közepes kamatláb, mely a pénzpiaezon uralkodó Másrészt az is kétségtelen, hogy a magas törvényes kamatláb némiképen akadálya a pénz olcsóbbá lételének általában. A mai kamalláb helyébe lép tehát az egyezségi kamatok középmértéke és a gazdasági életbe oly vidékek tökéi vonulnak be, ahol a tökeforgalom nehézkes. De nem hagyható figyelmen kivül az állami érdek sem, különösen az állami értékpapírok olcsó konverziójára való tekintettel. Maga a törvényjavaslat első szakaszában meghatározza, hogy a kamat törvényes és egyezségi. A törvényes kamat polgári ügyekben négy százalék és kereskedelmi ügyekben öt százalék és alkalmazást nyer akkor amikor kamat jár és kamatlábra vonatkozó megállapodás nem történt. Az egyezségi kamatokat szerződő felek akarata határozza meg. Polgári ügyekben a törvényes kamatlábat meghaladó egyezségi kamatok Írásban kikötendök, különben egyáltalában nem jár kamat. A második szakasz arról intézkedik, hogy ezen kamatleszállítás minden más törvényre is kiterjed, mely a kamatlábat magasabb mértékben szabja meg. Nem terjed ki azonban azon tőkésítésekre, melyek különböző törvényekben meghatározott esetekben a hozadék alapján azok szorzásával állnak elő. (Főleg egyházi szolgálmányoknál) A harmadik szakasz végül megemlíti, hogy — ami természetes — jelen törvény nem nyer alkalmazást az életbeléptetése előtt már lejárt kamatokra. A most ismertetett törvényjavaslatot az olasz kamara minden bizonynyal változatlanul el fogja fogadni. Dr. Holló József, budapesti ügyved.