Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 24. szám - A biztositási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. [9. r.]

24. sz. Magyar Jogász-Ujság 483 elő. Ha az elhullás betegség vagy baleset által idéztetik elő, ez esetben a kár összegének azon érték tekintendő, melyet az állat megbetegedése vagy a baleset idején képviselt. A biztosítás akként is köthető, hogy a biztosító tekintet nélkül az elhullásra, azon kárért felel, mely valamely betegség vagy baleset folytán keletkezik. 110. §. Ha a biztosított állatnak megbetegedése vagy balesete a biztosítási szerződés hatályának lejárta előtt következett be, ugy a szerződés lejárta a biztosító szavatosságára befolyással nincs, ha az elhullás még az említett időponttól számított 2 héten belül következik be. Ezen rendelkezés nem nyerhet alkalmazást, ha a biztosított a biztosítási szerződést felmondotta. 111. §. A. biztosítás hatálya nem terjed ki: 1. oly járvány, vagy betegség folytán előállott kárra, melyért a biztosítottat a törvény értelmében közpénztárból illeti meg kártérítés, vagy illetné meg az esetre, ha ezen igénye a járványrendészeti szabályoknak meg nem felelő viselkedése folytán meg nem szűnt volna; 2. tűzkárra; 3. azon kárra, mely háborúban vagy a hadi állapot kihirdetése után egy katonai parancsnok intézkedései folytán áll elő; 4. azon kárra, mely lázadás, vagy a belbékének megzavarása alkalmával áll elő. 112. §. Ha a biztosítás az állatok bizonyos oly öszszeségére köttetett, melyek csak faj szerint vannak megjelölve, ugy hatálya kiterjed a mindenkori összeséghez tartozó azon fajú összes állatokra, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés kötésének idején azok számszerint meg voltak-e jelölve, vagy sem. 113. §. Ha több állat biztosíttatott, ugy a biztosító, azon esetben, ha valamely ragályos betegség folytán egy állat elhullt, a 63. §. alapján a biztosítási szerződést csak legkevesebb 6 havi felmondási határidő mellett mondhatja fel. 114. §. A biztosító mindenkor jogosult, az általa biztosított állatokat saját költségén megtekintem és megvizsgálni. 115. §. A felek megállapodhatnak abban, hogy a biztosított esemény bekövetkeztére vonatkozó bejelen" tési kötelezettségnek nem rosszhiszemű megsértése is, a biztosítottra nézve az igények elvesztését, vagy más joghátrányt vonjon maga után. A biztosító azonban ezen kikötésre joghatálylyal nem hivatkozhatik, ha a biztosított esemény bekövetkeztéről más uton idejekorán tudomást szerzett, vagy ha az erre vonatkozó bejelentési kötelezettség a biztosított hibáján kívül nem teljesíttetett ; a 9. §-nak 2. a szerződéses bírság kikötésének megengedett voltát illető mondata, ez által nem érintetik. Irodalmi ismertetések. — Kautsky Károly : Marx gazdasági tanai. Társadalom tudományi könyvtár IV. kötet. Fordította Garami Ernő. Budapest, Politzer Zsigmond és fia. 1903. 5 kor. — Marx gazdasági felfedezéseinek alapvető tényezője az értékelmélet. Ezen a téren Marx teljesen ujat alkotott. Ezen fordul meg gazdasági tanainak helyessége és ez ellen irányul az ellenfelek legfőbb támadása. Mióta ezen könyv első kiadása megjelent, a tudományos szocziálizmus képviselői és harczosai között nagy forrongás támadt. E forrongás okozta küzdelemben azonban Marx gazdasági tanainak alapja, az értékelmélet nemcsak megdönthetetlen maradt, de megdöntését meg sem kísérelték. Jelen munka tárgya tehát, mint már teljesen kiforrott, sértetlenül került ki a küzdelemből. Annálmkább jelentőséggel és érdekkel bir tehát jelen munkának tartalma, amelynek fordításával a fordító, kiadásával pedig a Társadalom Tudományi Társaság nem cseké.y szolgálatot tett az érdekköröknek. — Dr. Imre Sándor: „Gróf Széchényi István nézetei a nevelésről" Politzer Zsigmond és fia. Ára 5 K. 1904. — A munkában két gondolkodóval, Széchényivel és Imre drral ismerkedünk meg. Imre Sándornak, kiváló nyelvtudósunk unokájának, — ki már megírta „Alvinczy Péter életrajzát' és „ir. Eötvös J. közokt.politikáját", igen érdekes ujabb könyve ez, melylyel nevelési irodalmunk örvendetesen gyarapodott. Hat lehetséges volna, kérdezzük, hogy a politikus, a reformátor Széchényi nevelésügygyel behatóan foglalkozott ? Amint Imre dr. könyve bizonyítja, igen. Sőt nemcsak ötletei voltak a nevelésre vonatkozólag, .hanem volt egységes, elvi magaslaton álló rendszere az egyén, a társadalom és nemzet neveléséről; és ez elvek még máig sem hatották át nevelőinket, sem nevelésügyi politikánkat. Ezért azok ma is tanulságosak, kiváló nemzet-nevelő nézetei a „nemzeti-nevelés" korában, ma, a legaktuálisabbak is. Széchényi e tanulmányozására szinte csábit e könyv. A tudós lelkesedésével vezet be annak irója Széchenyi Istvánnak ugyszólva lelki-mühelyébe. Széchényi nevelési elveinek kutatása közben föltárja előttünk egy gazdag lélek világnézetét, erkölcsi és politikai gondjait, czélját. Elénk állítja azt a Széchényit, aki a politikai, társadalmi és egyéni életnek jelenségét, filozófiai világnézetének egységes magaslatról nézi és megítéli. Egy rendszerbe összefoglalva tárja elénk Széchényinek munkáiban szétszórtan ránkmaradt gondolatait, nemzeti nevelési tervét s egész eszejárását. Széchényi elveinek ismertetése közben alkalmat talál irónk, hogy a modern pedagógus készültségével bírálat alá vegye közoktatásügyünk égető kérdéseit: a nemzeti nevelést és oktatást és foglakozzék ne csak a nevelési módszerrel, hanem a testi, erkölcsi neveléssel, a szabadság, lelki függetlenség, egyéni és nemzeti önmegismerés, a hazaüságra való nevelés, a társadalmi nevelés nagy kérdéseivel. Nézetei mindig tanult főre, józan gondolkodóra vallanak. Folytatását, Széchényi, Wesselényi, Eötvös, Kemény stb. nemzet-nevelési törekvéseinek ismertetését figyelemmel várjuk. — Dénes Aladár: Vademecum ügyvédi irodákban dolgozók számára. Politzer Zsigmond és fia. 3 K. — A könyv czélja az ügyvédi irodában dolgozók számára oly vezérfonalat nyújtani, melynek segítségével a mindennapi ügyvédi gyakorlat közben előforduló peres és perenkivüli teendőket önállóan, könnyű szerrel és a fennálló törvények és rendeleteknek megfelelően elvégezhessék. Ezen czél elérésére tartalmazza a sommás, sommásváltó, végrehajtási, fizetésmeghagyás!, községi bírósági, telekkönyvi, valamint a rendes és büntető eljárások Körében előforduló ügyvédi teendők gyakorlati ismertetését és a vonatkozó beadványminták gyűjteményét, ezenkívül táblázatosan közli a bélyeg és illetékszabályoknak a peres és perenkivüli eljárásra vonatkozó részét, végül a kir. Kúriának teljes ülési döntvényeit. — Török Jenő Endre : Magyar Biztosítási Évkönyv. Hatodik évfolyam, 1904. a Biztosítási és Közgazdasági Lapok kiadványa. 4 kor. — A Magyar Biztosítási Évkönyv immár a hatodik évfolyamába lép. Gazdag és ma már az éidekelt körök által nehezen nélkülözhető tartalmánál fogva nemcsak a szorosan vett szakkörök, de általában a biztosítási ügy iránt érdeklődő laikusközönségbenisnagyobb elterjedtségre jutott. A szerkesztő, mint áz előző években, ugy az idén is megszokott gazdag tartalommal ruházta fel az évkönyvet. A tartalomból a fóczimeket kiemeljük. Az első rész a Magyarországon működő biztosítóintézeteket ismerteti, míg a második rész Milhoffer Sándor, Bogyó Samu, Mutschen-