Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 23. szám - A büntetőtörvény reformjához

438 Magyar Jogász-Ujság 11. évi. részemről is elhagynám. A 4 ik pontot, a hamis kulcs használatát, a novella-tervezetek szintén helyesen olvasztják be a 3.-ik-ba. a betöréses lopásba, miután a hamis kulcs használatával lényegileg szintén idegen lakásba való jogtalan behatolás követtetik el s igy ez a betörés egy neme. A 3. pont reformjára nézve azonban már nem értek egyet a novella-szervezetekkel, amennyiben nagyobb világosság, és egyszerűsítés szempontjából a zár-feltöréssel elkövetett lopást külön pontba foglalnám, ezenkívül az épületben előzetes elrejtőzés után véghezvitt lopást uj minősítő körülményül állapitnám meg, amire a gyakorlati életben felmerült esetekre s az ily lopás veszélyességére való tekintetből szükség lenne. A 336. §. mai 3. és 4. pontja helyére tehát a következő három uj pontot ajánlanám : „Tekintet nélkül a lopott dolog értékére, büntettet képez a lopás, ha : 1. 2. 3. épületben, bekerített helyen, vagy hajón követtetik el, ahová a tolvaj hamis, vagy lopott kulcs használatával, betöréssel, bemászással, vagy másféle módon jutott hej 4. A lopás épületben, vagy azzal összefügg, gésben levő bekerített udvarban, hajón, vagy vasúti kocsiban követtetik el, ahova a tolvaj a lopás elkövetése végett előre elrejtőzött. 5. A lopás véghezvitele czéljából a tolvaj az ellopott dolog megőrzésére, vagy védelmére rendelt mesterséges zárat, vagy más készüléket erőszakosan feltört, hamis, vagy ellopott kulcscsal felnyitott." — Ezután jönnének a 6—9. pont alatt a 336. §. mai 5., 6., 9. és 10. pontjai, melyek közül csupán a mai 6. pontban óhajtanám a „tolvajszövetségnek" szó helyett a „tolvajbandának" szót iktatni, miután a törvény valódi értelme szerint tényleg nem a szövetség, hanem a banda általi elkövetést, t. i. előre meg nem határozott számú lopásokra való szövetkezést kell minősített esetnek tekinteni, amit félreértések elkerü lése végett ajánlatos lenne így kijavítani. A 337. §-t, a fegyveres lopást a judikatura mai ingadozásainak megszüntetése végett következőleg vélném átszövegezendőnek : 337. §. Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett miatt büntetendő a tolvaj, ha a lopás elkövetési helyére fegyvert hozott magával abból a czélból, hogy azt szükség esetén támadásra,, fenyegetésre, vagy védelemre felhasználja. Ugyanez a büntetés éri azokat a társtetteseket és részeseket is, akik e körülményről a cselekmény megkezdése előtt tudomással bírtak. Az első bekezdéssel analóg módon rendelkezik a norvégiai uj btk. 259. §-ának 2. pontja. A 338. § reformjára nézve az a döntő, hogy a novella elfogadja-e azt a helyes álláspontot, melyet az 1843-iki javaslatunk, az olasz és az uj bolgár (1896.) btk.-ek képviselnek, t. i. hogy a visszaesés, mint általános minősítő körülmény, az általános részben szabályoztassék. Ha a novella ezt az álláspontot, melyet részemről ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból helyesnek és kívánatosnak tartok, elfogadná, ugy a 338. §. mai szövege egyszerűen kihagyatnék. Ha ellenben a specziális visszaesés nehézkes és könnyen igazságtalanságra vezető rendszerét a Novella is megtartja, ez esetben a 338. §-a oly értelemben lenne átszövegezendö, hogy: „aki a lopást megelőző öt éven belül vagyon elleni, vagy nyereségvágyból elltövett bárminő bűntett, vagy szándékos vétség miatt büntetés alatt állott, első vagy második visszaesés esetén a rendes büntetési tétel (339. és 340. §§.) másfélszereséig, többszöri visszaesés miatt annak kétszereséig terjedhető büntetéssel sújtható." Ez esetben azonban ez a szakasz a lopás rendes büntetési tételeiről rendelkező szakaszok (338. és 339. §§.) után lenne teendő s kibövitendő lenne még az üzletszerű elkövetés büntetési tételével, amiről még alább kívánok megemlékezni. 3. Legjelentékenyebb reformra van azonban szükség, nézetem szerint, a lopás bűntettének büntetéséről szóló 340 §-ra vonatkozólag. A mai 339. §., mely a lopás vétségének büntetését egy évi fogházban állapítja meg, változatlanul ftntartható, ellenben a lopás bűntettére a 340. §. helyett egészen uj tételekre van szükség. A mai 340. §. a lopás bűntettének rendes büntetési tételét 5 évi börtönben, a 336. §. 3., 4., 5., 6. és a 338. §. eseteire nézve pedig 5 évi fegyházban állapítja meg. Tekintettel arra, hogy a börtön és a fogház közt a btk. értelmében igen csekély különbség van, az öt éves tétel egy oly xugalmas bűntettre, mint a lopás, felette merev. A lopás vagyon elleni cselekmény, ahol tehát az értékhatárnak a sérelem objektív nagysága szempontjából nagy jelentősége van. Csodálatos, hogy míg a csalásnál, a csalárd bukásnál a nagyobb értékű (2000 frton felüli) vagyoni sérelmet a büntetést fokozó körülményül veszi fel a törvény, a lopás bűntetténél az értékre nincs tekintettel. 51 frt, illetőleg 102 korona ellopása épen annyival van büntetve, mint 100,000 koronáé, a betöréses lopásnál pedig két fillér elvétele egyenlően büntettetik a 200,000 korona ellopásával. Hogy ez nem felel meg az anyagi igazságnak, s hogy az individualizácziót mennyire nehezíti, ezt, azt hiszem szintén, felesleges részletesen fejtegetnem. Az uj büntetési tételek megállapításánál szintén egy praejudicziális kérdéssel kell számolnunk, t. i. a börtön eltörlésével, s a fegyház általános minimumának leszállításával. Az elméleti és gyakorlati szakemberek egyhangú véleménye alapján azt hiszem, hogy a novella a börtönt, ezt a papiros-büntetést, illetőleg leplezett fogházat, kihagyja a btk. büntetési eszközei közül, s a helyett a mai börtönös tételeket megfelelő fegyházra, illetőleg fogházra