Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 22. szám - A biztositási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. [8. r.] - Dr. Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyüjteménye. [könyvismertetés]

22. sz. Magyar Jogász-Ujság 435 A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete.*) 94. §. A 93. §. esetében teljesítendő oly kárfizetés, mely a kárösszeg megállapodásszerű felhasználásának biztositása nélkül teljesíttetik, a jelzálogos hitelezővel szemben hatálylyal csak az esetben bir, ha a biztosító vagy a biztosított nála bejelentette, hogy a kárfizetés biztosítás nélkül fog teljesíttetni és ezen bejelentés kézhezvételétől számított 1 hónapi idő elmúlt. Amennyiben a 93. §. esetében a kártérítési öszszeg nem a biztosítási feltételeknek megfelelő helyreállításra szándékoltatik fordíttatni, ez esetben a biztosító a jelzálogos hitelezőre is kiterjedő joghatálylyal csak az esetben fizethet, ha ő vagy a biztosított abbeli szándékáról, hogy a megállapodásszerű felhasználástól eltérés szándékoltatik, a jelzálogos hitelezőt értesiti és ezen értesítés kézhezvételétől számított 1 hónap eltelt. A polgári törvénykönyv 1128. §. 1. kikezdésének 2., 3. mondata megfelelő alkalmazást nyer. 95. §. Épületnek biztositása esetén, ha a jelzálogos hitelező jelzálogjogát a biztositónak bejelentette, felmondás, visszalépés vagy bármely más oly tények, melyek a biztosítási szerződés hatályának megszűntét vonják maguk után, a jelzálogos hitelezővel szemben csak azon időponttól számitott 1 hónap után nyernek joghatályt, melyben a biztosítás hatályának megszűnte s amennyiben ez még meg nem szűnt volna, a megszűnés időpontja a biztositóval közöltetett, illetve neki ez más uton tudomására jutott. A biztosítási szerződésnek a 47. §. 2. bekezdésén vagy az 54. §. 3. kikezdésének 1. mondatán alapuló érvénytelensége oly jelzálogos hitelezővel szemben, ki jelzálogjogát a biztositónak bejelentette, nem érvényesíthető. Vele szemben is azonban véget ér a biztosítási szerződés hatálya 1 hónappal azután, miután a szerződés érvénytelenségét vele a biztosító közölte, vagy miután ez más uton tudomására jutott. Az 1. kikezdés rendelkezése nem nyer alkalmazást, ha a biztosítási szerződés a díjfizetésben való késedelem miatt felmondatott, vagy a biztosító csődje folytán ér véget. 96. §. Épületbiztositás esetén, ha a biztosító a biztosított magatartása folytán kártérítési kötelezettsége alól mentes, kötelezettsége azon jelzálogos hitelezővel szemben, ki jelzálogjogát a biztositónak bejelentelte, ennek daczára fennáll. Ezen rendelkezés nem nyer alkalmazást, ha a biztosító díjfizetésben való késedelem folytán szabadul kártérítési kötelezettsége alól. 97. §. Annyiban, amennyiben a biztosító a 95. és 96. §. alapján a jelzálogos hitelezőt kielégítette, a jelzálog reá száll át. Ezen átszállás nem érvényesíthető oly következő jelzálogos hitelező hátrányára, ki jelzálogjogát a biztositónak bejelentette. 98. §. Épületbiztositás esetén a biztosító azon jelzálogos hitelezővel, ki nála jelzálogjogát bejelentette, azon körülményt, hogy a 31. §-ban körülirt dijfizelós kellő időben nem teljesíttetett, vagy hogy a biztosítottnak a- 33., 90. §. értelmében a díj fizetésére halasztás ") Előző közleményeket 1. "az előző számokban. adatott, késedelem nélkül közölni tartozik. Ugyanezen rendelkezés irányadó akkor is. ha a biztosítási szerződés a dijfizetésbeni késedelem folytán felmondatik. 99. § A 95. és 98. §§-ban emiitett közlések azon esetben, ha a biztosított ezeket ajánlott levél utján teszi, a levél elküldésével megtörténtnek tekintendő. 100. §. Épületbiztositás esetén a biztosító valamely jelzálogos hitelező által felajánlott fizetést még akkor sem utasíthatja vissza, ha a biztosított az elfogadásnak ellentmond. 101. §. Ha az ingatlan dologbeli teherrel, zálogos adóssággal vagy járadékkal van terhelve, ez esetben a 94—100. §§. rendelkezései nyernek megfelelő alkalmazást. Irodalmi ismertetések. V- Dr. Fayer László egyetemi rendes tanár: „Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyüjteménye." Összeállítva a magy. kir. tudományos akadémia megbízásából. I—IV. kötet. Ára a négy kötetnek 27 korona. Budapest. Magy. tudományos akadémia. Fayer László, a magy. tudományos akadémia tagja, 1895. évi május 15-én indítványt terjesztett az akadémia elé az 1843/4-iki büntetőjogi javaslatok teljes anyaggyüjteményének kiadása iránt. A magy. tudományos akadémia 1895. május 27-én tartott összes ülése kedvezően fogadta indítványát, majd elhatározták az említett javaslatok teljes anyaggyüjteményének kiadását. Miután a képviselőház a munka kiadásához 10,000 koronányi segélyt megszavazott, az akadémia második osztálya a munka szerkesztésével Fayer Lászlót bizta meg. 1896-ban jelent meg az említett gyűjteménynek első kötete, amely 2 részből állott: a bevezető tanulmányból és az anyaggyüjteményből. A második kötet 1898-ban jelent meg és egy hosszabb bevezetés után szintén anyaggyüjteményt tartalmaz. E kötet mellékletei közül különösen kiemeljük az 1831—1840-ig terjedő statisztikai kimutatást, mely az azon időszakban uralkodott magyar bűnügyi igazságszolgáltatást tüzetesebben világítja meg, mint az eddig ismeretes anyaggyüjtemények. A statisztika különösen a halálbüntetés alkalmazása és a szabadságvesztés-büntetés rendszerinti tartamát illetőleg igen tanulságos. A munka harmadik kötete 1900-ban jelent meg, tartalma tekintetében egy bevezetésből és az anyaggyűjteményekből áll. Az anyaggyüjtemény a büntető törvénykönyv javaslatának tárgyalásait ismerteti: I. a kerületi üléseken ; II. az országos üléseken a karok és rendeknél. A javaslat fölötti vitát annak teljes egészében ismerteti. A függelék az 1792-iki javaslatot: Codex de delictis eorumque poenis pro tribunalibus regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum, per regnicolarem juridicam deputationem elaboratus 1791—2., tartalmazza. A legutóbbi, illetve most megjelent IV. befejező kötetével a munka befejeződik. A negyedik kötet is bevezető tanulmányból és anyaggyüjteményből áll. Ami most már a gyűjteményt, mint egészet illeti, a büntetőjogi kodifikáczió, a kriminálpolitika és a közjogi tövényhozás nagy hasznát fogja venni. A gyűjtemény fő föladata kétségtelenül az volt, hogy lehetővé tegye az önálló magyar büntetőjog rendszerének kiépítését, ami kétségtelenül sikerült is. A törvényhozási és szokásjogi előzmények feltárása nélkül büntetőjogi rendszerünk konstrukcziója kénytelen volt állandóan a külföldön támaszt keresői. Ezen visszásságot elhárítandó, szükségessé vált ezen anyaggyüjtemény közrebocsátása. A német kriminalista irók azon folyton hangoztatott állítását, hogy a magyar büntetőjog a németnek leszármazója, e gyűjtemény élénken czáfolja meg. Kitűnik e gyűjteményből végül az is, hogy a büntetőjogi rendszer