Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 22. szám - A német tőzsdetörvény reformja - Olasz törvényjavaslat a vasárnapi munkaszünetről

22. sí. Magyar Jogász-üjság tekintet alá esnek az illető üzemek azon alkalmazottai, kiknek évi keresete 2400 fr-nál nem több. A foglalkozásbeli betegségek, mint a bélférgesség a bányamunkásoknál vagy a csontszú a gyufagyári munkásoknál, nem tekintetnek baleseteknek. A kisiparban foglalkoztatott munkások a biztosításból ki vannak zárva. Teljes időleges kercsetképtelcnség esetén a sérültnek a baleset utáni 8-ik naptól számítva átlagos bérének 50%-át kitevő napi kártalanításra van igénye. Ha a keresetképtelenség nem teljes, a kártalanítási összeg egyenlő annak a bcrkülönbözeti összegnek 50°/o-ával, mely a munkás korábbi és azon keresete között van, melyet teljes felépüléséig szerezni képes. Ha a munkaképtelenség tartós, a kártalanítás évi járadékban történik, mely három évi élvezés után élethossziglani és megváltozhatatlan lesz. Halál eseteben 50 fr. temetkezési költség fizettetik, továbbá az özvegy az elhalt bérének 20°/o át, az egyetlen vagy a teljesen árva gyermek 15 éves életkorig a bér 15%-át és minden más gyermek, ellátásra szorult fölmenő ágbeli rokon és testvér annak 10%-át, olyformán azonban, hogy a járadékok együttvéve az elhalt bérének 40°o-át meg nem haladhatják. A kártalanításra a munkaadó köteles, kinek szabadságában áll alkalmazottait biztosítani. Hogy a kártalanítás tőkeszegény és nem biztosított munkaadók részéről is biztosítva legyen, a törvény kimondja, hogy az állami biztosító és takarékpénztár a járadékokat a törvény rendes utján való kártérítési jog fentartása mellett a nem biztosító üzemek munkásainak is kifizeti. A törvény részben javítja a munkások helyzetét, amennyiben kártalanításhoz juttatja őket olyan baleseteknél is, melyek saját hibájukból vagy ismeretlen okokból állottak elő, másfelől azonban a munkásoknak nem nyújt semmit olyan baleseteknél, melyek nyolez napnál rövidebb ideig tartó keresetképtelenséget okoztak s melyekéri annak előtte kártalanítási igényt lehetett támasztani. A munkaadóknak pedig azt a nagy előnyt nyújtja a törvény, hogy a munkabér 3 vagy 4°o-ából álló biztosítási dijakkal minden baleset utáni szavatosságtól mentesíthetik magukat. Jsr- A német tőzsdetörvény reformja. A német tőzsdetörvénynek rég jelzett reformja már nemsokára valóra válik: a német birodalmi gyűlés legközelebbi ülésszakában foglalkozni fog a tőzsdetörvény novellájával. Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek szőnyegre hozatala a legutóbbi birodalmi gyűlési választások eredménye. A tőzsdetörvény nemcsak a tőzsdei üzletet bénította meg, hanem a német birodalom pénzügyeinél is éreztette káros hatását. A mezőgazdák egyesülete, mely a jelenben érvényes törvény létrehozatalát kívánta, az utolsó választásoknál jelentékeny vereséget szenvedvén, a tőzsdetörvény megváltoztatása komolyan ellenzésre a mezőgazdák részéről nem fog találni és épen azért rövid idő alatt a törvény módosítása várható A tőzsdetörvény reformjával egyidejűleg a bélyegtörvény is módosíttatni fog olyképen, hogy az 1900. évi június 14-iki törvényben megállapított forgalmi adó az előbbi mértékre fog leszállíttatni. A módosítások szükségességére nézve teljes egyetértésben vannak egymással a porosz illetékes tényezők, különösen a kereskedelmi és pénzügyminiszter a birodalmi kanczellárral és a birodalmi pénzügyi titkárral. Hogy a pénzügyminiszterek legutóbbi tárgyalásain a t'izsdé megadóztatása szóba kerül-e, egyelőre még nem bizonyos, de a tények e mellett szólnak. A tőzsdetörvényt illetőleg a birodalmi belügyi hivatal tőzsdeügyi bizottságának tárgyalásairól és a kereskedelmi minisztériumban tartott szakértői értekezletről, mely utóbbinak tárgyalásairól szóló jegyzék ismeretes, egyelőre csak az került nyilvánosságra, hogy igen sok fontos kérdés tekintetében az illetékes tényezők megegyezésre jutottak. Ez a megegyezés a határidöüzletre, a különbözeti és lajstromkifogásra vonatkozik. Kétséget sem szenved, hogy a kormány, belátván a jelenlegi tőzsdetörvény hibáit annak minden olyan módosítására kész, melyet a birodalmi gyűlés többsége elfogadni hajlandó. A kormány is elismeri, hogy a jogos és szükséges tőzsdei üzletnek nincs annyi szabadsága és biztossága, amennyire közgazdasági szempontból az kívánatos és hogy ez a törvény nemzetgazdasági és erkölcsi tekintben káros eredményekre vezetett. Olasz törvényjavaslat a vasárnapi munkaszünetről. A müveit európai államok közölt Olaszország az utolsó, amely megvalósítja a vasárnapi munkaszünetet. A javaslat első fejezete hetenkint 36 órai megszakítás nélküli munkaszünetet biztosit az államnál, tartományoknál, községeknél és minden más közszolgálati ágban alkalmazott tisztviselőnek, valamint bárkinek, aki házon kivül akár állandóan vagy ideiglenesen, akár rendes fizetés mellett vagy anélkül, vagy pedig szakmányban ipari, földmivelési vagy kereskedői munkát teljesít. Közömbös, vájjon a munka az állam, a tartományok, a községek, vagy más közszolgálati adminisztráczio vagy pedig magánosok számára teljesíttetik. A munkaszünet tartama a nők javára heti 36 óráról heti 42 órára emeltetik. A tervezett törvény második, harmadik és negyedik fejezete kimondja, hogy a munkaszünet rendesen vasárnapon tartandó. Kivételt képeznek a közhivatalok és közszolgálatok, a gyógyszertárak, a sóárudák, a dohánytőzsdék, a közszállitási vállalatok, a kávéházak, vendéglök, szállodák, színházak, nyomdák, hírlapi vállalatok, a házi munkák és általában azon iparágak, melyeknek üzeme, vagy az üzem természeténél fogva vagy a helyi viszonyok kényszererejénél fogva félbe nem szakitható. Ezen kivételes esetekben az első fejezetben emiitett egyének részére havonként két teljesen szabad vasárnap biztosíttatik. Az ötödik fejezet előírja, hogy azon hivatalokban, telepeken stb., ahol a munkaszüneti nap ugyanaz minden alkalmazottra nézve, ezen nap egy hirdetményben megjelölendő. Ellenkező esetben a hirdetményben pontosan megjelölendők a heti turnusok, ugy hogy az érdekeltek idejekorán megtudhassák a munkaszüneti napokat, melyekhez joguk van. A hatodik fejezet megbízza a törvény végrehajtásának ellenőrzésével a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által megválasztott felügyelőket és más, a munkáskamarák vagy hasonló szervezetek részéről kiküldött egyéneket. A hetedik fejezet büntető határozatokat tartalmaz.