Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - A német bünvádi perrendtartás reviziója és a hirlapirók

12. sz. Magyar Jogász-Ujság 251 Örvendetes az, hogy a jogvédő irodák közvetitőés egyeztető tevékenysége egyre emelkedik. Mig 1901-ben 3947 ügy közül 280-at kellett ügyvédnek átadni perlés végett (71%), addig 1902-ben már csak 202 ügyben került perre a sor (443°/o). . V. G. — A Magyar jogászegylet f. hó 7-én délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését az ügyvédi kamara helyiségében, Vavrik Béla kúriai tanácselnök elnöklete alatt. Az igazgató választmány jelentését maga az elnök ismerlette. Előadja, hogy az elmúlt évadban az egylet 23 összes ülést tartott, ezek közül 19-et önálló előadások töltöttek be, 4 pedig vitaestély volt. Az előadások túlnyomó része a büntetőjogból vette tárgyát s bár ez a körülmény a jogtudomány emez ágának fejlesztésére üdvös befolyással van, mégis kívánatos volna, ha a polgári törvénykönyv tervezetéhez is többen szólnának hozzá. Az év folyamán az igazságügyminiszter közölte az egylettel, hogy a nemzeközi börtönügyi kongresszus 1905-ben Budapesten fogja tartani tanácskozásait. Erre való tekintetettel a miniszter számos szakkérdést vetett föl, amelyeket az egylet megvitatni van hivatva. A kérdéseket már ki is oszlotlák a tagok között, akik egy-egy előadás keretében fogják véleményüket kifejteni. Elhatározta továbbá az igazgató-választmány, hogy minden évad elején egy-egy ünnepies közgyűlést tart, amelyen valamelyik tag egy általánosabb jogi vagy közérdekű tanulmányt fog bemutatni, avagy valamely érdekesebb kornak, vagy kiválóbb egyéniségnek működését méltatni. Az első ilyen ünnepies közgyűlés a jövő évad elején lesz, amikor is Deák Ferencz születésének 100. évfordulója alkalmából sikerült Hódossy Imre orsz. képviselőt megnyerni oly előadás tartására, amely Deák Ferencz emlékezetét fogja felújítani. Az egylet tagjainak száma jelenleg 1433, ami a mult esztendő taglétszámához képest 104-gyel való szaporodást jelent; ez is ékes bizonysága az egylet intenzív terjeszkedésének. Az éljenzéssel fogadott jelentés után bemutatták a számadásokat, melyeket a közgyűlés tudomásul vett s egyúttal Vécsey Tamás indítványára köszönetet szavazott a tisztikarnak. Végül megejtették a választásokat a következő eredménynyel: Elnöklett dr. Vavrik Béla kúriai tanácselnök, alelnökök: dr. Beck Hugó kúriai biró, dr. Vécsey Tamás egyetemi tanár, dr Környei Ede ügyvéd, dr. Fayer László egyetemi tanár. Titkárok: dr. Szladits Károly törv. biró, dr. Vámbéry Busztem egyet, magántanár, dr. Illés József egyet, magántanár, dr. Lévy Béla ügyvéd. \/ — A németbünvádi perrendtartás revíziója /^és a hírlapírók. A frankfurti újságírók egyesülete kérvénynyel fordult a porosz képviselőházhoz, amelyben azt kérte, hogy a nem közönséges büntettek miatt el" ítéltek részére különös büntetési módot állapítson meg a törvényben, amely kérelemben elsősorban is a sajtóvétség miatt elitélt újságírókat tartotta szem előtt. A porosz képviselőház igazságügyi bizottsága azt indítványozta, hogy a kérvény felett térjenek napirendre, mig a kisebbség azt indítványozta, hogy a kérvény figyelembevétel czéljából a kormánynak adassék ki. A felvetett kérdés főképen az újságírókat illeti. A legnagyobb figyelem mellett is megeshetik minden újságíróval, hogy a büntetőtörvénynyel összeütközésbe jön és éppen ezért, mivel ezen körülmény gyakran a véletlentől függ, szükséges, hogy azok a büntetési letartóztatás alatt különleges bánásmódban részesittessenek. A letartóztatottak foglalkozásának minémüségéről a törvény eddig nem rendelkezett; szükséges azonban, hogy ugy az élethivatásra, mint a fogoly társadalmi állására, ennek megállapításánál figyelem fordittassék. A törvény értelmében szükséges, hogy a fogoly egészségi állapota, valamint jövőbeli életfentartása figyelemre méltattassék. A jövőbeli boldogulásra való tekintet kívánja meg ennélfogva, hogy a letartóztatott újságíróknak foglalkozás adassék. Szükséges, hogy ő az újságok utján a közélet mozgalmaival állandó érintkezésben maradjon. A fennálló törvényes rendelkezések nem zárják ki ezen foglalkozást, de ezen törvényes rendelkezések mikénti alkalmazása legtöbbnyire az illető fogházak igazgatóitól függ. A sajtóvétségek részére, a visszaeséseknek minősítő hatása, kell, hogy eltöröltessék. Intenzív munkálkodás mellett a szerkesztő nem láthat mindent előre, ami lapjába belejut; gyakran ennélfogva olyanért is büntetve lesz, amiről ő maga nem is tehet. Ezenkívül a kérvény az ellátás, élelem és a séta tekintetében kiván az újságírók részére könnyítéseket. I — A m. kir. Eurla szüneti tanácsbeosztása : Július hónapban. Elnök: Csathó Ferencz tanácselnök. Birák: Ádám András, Gyárfás Ferencz, Tóth Gerő, Zsigmondovics Mihály, Kornish Antal, Kovács Béla, dr. Szegheő Ignácz, Verovácz Gyula, esetleg Major Kálmán. Augusztus hónapban. Elnök : Sélley Sándor tanácselnök. Birák: Szeremley Lajos, Ádám András, Nedeczky Ödön, Gyárfás Ferencz, Tóth Gerő, Szentimrey Jenő, Kovách Antal, Kovács Béla és szükség esetén Major Kálmán. — A budapesti kir. ítélőtábla szüneti tanácsbeosztása július 5-től augusztus l-ig. Elnök: Frenreisz István tanácselnök. Birák : Csiky József, Lcnk Gyula, Eördögh András, dr. Baumgarten Károly, Végh József, dr. Papp Gyula. Augusztus hó 2-től augusztus hó 29-ig. Elnök: Bubla Ferencz tanácselnök. Birák: Csiky József, Horváth Béla, Lenk Gyula, dr. Baumgarten Károly, Hanák Kolos, dr. Gyurkovich László. — A biztosítási orvostudomány képviselőinek harmadik nemzetközi kongresszusa. Azon szerep, amelyet az orvos az életbiztosítás körében, a jogászok, mathematikusok és nemzetgazdászok melleit játszik, döntő fontosságú. Ennek tudatában hívta össze a biztosítási orvosok nemzetközi egyesülete, — amely Brüsszelben székelés amely az összes kulturállamok orvosaiból 500 tagot számlál, — folyó évi május hó utolsó hetére Parisba, a biztosítási orvosok harmadik nemzetközi kongresszusát. Mig Ausztria - Magyarországból a kongresszuson senki sem vett részt, addig a többi államok még Spanyolországot, Dániát és Bomániát sem kivéve, küldötteik utján képviseltették magukat a kongresszuson. A kongresszus eredményének humanisztikus jelentősége igen nagy. Annak belátására jutott ugyanis, hogy a betegségek, vagy betegségi diszpozicziók folytán eddig az életbiztosítás jótéteményeiből kizárt egyének nagy része mégis biztositható, történjék pedig ez akár a szokásos, akár különös feltételek mellett. A napirendre kitűzött számos orvostani szempontból igen érdekes tárgy mellett a legfontosabb volt a góthai életbiztosítási banknak előterjesztett saját statisz. tikája, mely az 1829-től 1895. évig terjedő időt ölelte fel. Az emiitett intézet által megejtett statisztikai vizsgálatok azon eredményt mutatják ki, hogy a megfigyelések utolsó 10 évében az első 10 évhez viszonyítva a biztosítási első 6 év tekintetében a halandóság 34"5 százalékkal csökkent; ez annyit jelent: hogy amig eddig az 50 éves kongruákra nézve a halandósági valószínűség 14-36 százalékot tett ki és a dij is ennek alapján álla-