Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 1. szám

II. évfolyam. Budapest, 1903. január 1. 1. szám. MAGYAR KODIFIKÁCZIÚ KÜLÖNÖSEN A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA. SZERKESZTIK ÉS KIADJÁK ! \^0' ^^t**^ DR. BARNA IGNÁCZ És DR. RÓSA FERENCZ A F>£ BUDAPESTI KIR. ÍTÉLŐTÁBLAI BIRÓ BUDAPESTI ÜGYVÉD A .Magyar Kodifiknczió" megjelenik minden hó 1-én és 15 en 3 iv terjedelemben. Előfizetési ára a „Judikatura" czimü döntvény-gyüjteménynyel és a .Magyar Igazságügyi Törvények és Rendeletek (Jyttjteraényé"-vel együtt: egy évre 16 kor., negyedévre 4 kor. Előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal és minden hazai Közleményeink utánnyomásának vagy fordításának jogát lentartjuk. könyvkereskedés. — Szerkesztőség es kiadóhivatal : Budapest, V., Lipót körút 16. sz. — Távbeszélő száma: 25-78. Postatakarékpénztiii chcquo- ós clearing-forgalom száma : 8233. Hirdetések ara : harmadhasábos nonpdreillesor 20 lillér; állástkcrcsök részére 4U fillér. Többszöri hirdetések esetén engedmény. Kéziratok Dr. Barna Ignácz czimére (Budapesten, VI., Király-u. 98/a sz.) küldendők. Felhívás előfizetésre. A_JVlagánjogMCodifikácziónk" az 1903. év január hó 1-ével uj évfolyamba lép. Megindulásakor azt a feladatot tűzte ki czélul, hogy pótol egy oly hiányt, melyet pótolni kellett, ha a magánjogi kodifikáczió nemzeti jellegét, népünk lelkével való kapcsolatát meg akartuk óvni. Számos oldalról hangzott fel a panasz, hogy nincs kellő tér a polg?ri törvénykönyv tervezetével tüzetesen és kizárólag foglalkozó tanulmányok számára, nincs orgánum, amely az ily irányú dolgozatok közlését egymással szembeállítását, az egész kritikai apparátus szervezését és irányítását a maga lényeges, sőt kizárólagos feladatának tekintené. A „Magánjogi Kodiíikácziónk" ezt a kizárólagos czélt szolgálta. Hogy mily eredménynyel: azt az iránta napról-napra szélesebb körben nyilvánuló meleg érdeklődés minden szónál ékesebben tanúsítja és a hasábjain megjelent tanulmányok magas tudományos színvonala és kiváló legislativ becse érthetővé teszi. Mindazonáltal azt, amit az első küzdelmes év folyamán produkáltunk, csak a kezdet kezdetének tekintjük. A polgári törvénykönyv tervezete mellett az elmúlt esztendő folyamán az igazságügyi reformok történetében mélyreható reform-alkotások láttak napvilágot vagy jutottak közel a megszületéshez. A polgári perrendtartás javaslata a képviselőház asztalára került a nélkül, hogy a szakkritika azt érdeme szerint méltathatta és megvitathatta volna; a végrehajtási törvény novellája, a csalárd iizletátruházásokról szóló törvény kapcsolatban a kereskedelmi törvény revisiójával, az uzsora elleni védekezés, a büntetőtörvény reformja és még sok más, az igazságügyi kodifikáczió mezejére tartozó kérdés az előkészítés stádiumába jutott vagy ahhoz közel áll anélkül, hogy a jogászközvélemény a kodifikálás amaz előmunkálatait elvégezte volna, a melyekre eyy ember, vagy cg i testület ereje sohasem elegendő, amelyek sikerrel csak ugy kecsegtetnek, ha abban az egész nemzet, azaz mindazok résztvesznek, akiket erre gyakorlati vagy elméleti képesség [jreadestinál. S ugyanaz a tátongó hiány, mely annak idején a „Magánjogi Kodiíikácziónk"-at világra hozta, parancsolja most nekünk azt, hogy kiterjeszszük tevékenységünket a kodifikáczió egész mezejére, megnyissuk lapunk hasábjait a már eddig nyilvánosság elé került és ezentúl nyilvánosság elé kerülendő egyéb — különösen igazságügyi reformok bírálata számára is. A természetes fejlődés törvényét követjük, amikor terjedelemben is megnagyobbodva, „Magyar Kodifikáczió" czime alatt folytatjuk tovább ugy a polgári törvénykönyv tervezetének bírálatát — szem előtt tartva azt a kitűzött czélt, hogy mire az első hivatalos kormányjavaslat szövegének végleges megállapítása munkába fog vétetni, a tervezet összes 2043. §-át tüzetesen átbiráltuk és feldolgoztuk legyen — mint pedig kiterjesztjük figyelmünket az összes — különösen magánjogi, hitelügyi, perjogi, büntető- és közigazgatásjogi — törvényelökészitésre s összpontosítani