Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

IOO Vargha Ferencz lalkoztak a bíróságok, s ebben az egy esetben sem hozatott sze­rintem helyes határozat. A kir. itelő-tábla ugyanis bizonyíthatónak vette azt, hogy M. A. választási elnök intézkedése folytán több szavazó fegyveres erővel akadályoztatott meg a szavazásban (B. J. Tára : XXIII. k. 5. sz.) s ezért M. A.-t a Btk. 178. §. alapján vád alá helyezte. A curia ellenben az eljárást azon lakonikus indokolással, hogy; «miután M. A. oly erőszakot, minő a Btk. 178. §-a tényálladékát képezi, ki nem fejtett* a további eljárást megszüntette. Miután a curia az erőszak kérdésében más nézeten volt mint a másod­biróság s csupán ezen jogi indokból szüntette meg az eljárást, ennélfogva legtöbb bíróságunknak nemcsak k i j e 1 e n t e n i, hanem indokolnia is kellett volna azt, a mit enuncialt. «A fegyveres erő igénybevétele nem olyan erőszak* — — A fejtegetés tárgyát képező jogi fogalom tanában legfőbb >iróságunk tán még soha sem tért el annyira a törvénytől, mint ebben az esetben. A fegyveres erő alkalmazása nemcsak hogy erőszak, hanem annak föllépése mindig ellenállhatlan erőt képez a megtámadottal szemben. S ha mégis azt mondjuk ki, hogy az ilyen erőszak sem elégséges a vétség tényálladékához. akkor iga­zán nem tudjuk, hogy hol találhatjuk fel azon horribilis erősza­kot, mely az élet kioltása nélkül elegendő a vétség elkövetéséhez. Veszedelmes az ilyen elvet kimondani; de még veszedelme­sebb szabályként elfogadni. Alkotmányos államban a polgá­roknak egyik legféltettebb kincse a politikai jogok gyakorlása, s épen ezért a törvény már a legkisebb támadás ellen védi ezen fontos jogokat; hogy a védelem hatályos legyen, a kényszerí­tést nem szorítja oly szük területre, mint pl. azt a rablásnál tette, csak azt kívánja meg, hogy a szavazati jog erőszak, vagy fenyegetés által akadályoztatott legyen meg; ezen tág körben foglaltatik nemcsak a személy ellen intézett közvetlen támadás, hanem a közvetett támadás is, ugy szintén ide tartoznak e harmadik szemé­lyei: (pl hozzátartozók) és dolgok ellen intézett merényletek is, ha azoknak az a czélja, hogy a szavazási jog gyakorlása kényszer alá helyeztessék. 6. §. A vallás elleni vétség (190. §.) kizárólag sem a romboló sem a kényszerítő bűncselekmények csoportjába nem sorol­ható, mennyiben a törvény szavai szerint az hol az egyik hol a másik csoportba tartozhatik, de alakulhatnak a viszonyok ugy is, hogy cselekmény kényszerítést s rombolást is képez. így pl. ha valaki a szertartás végzésére rendelt tárgyat erővel birtokába ke­riti s azt, a nélkül hogy meggyalázná (191. §. u. p.) állagában megrongálja. Egyébként a 190. §-nak idevonatkozó része ekképpen szól:

Next

/
Thumbnails
Contents