Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

A kereskedelmi törvény revisiójához J1 Semmiféle direcíivát nem nyújt a törvény a betéti társaság kültagjainak viszonyára nézve a társaság hitelezőivel szemben. A tudomány és bírói gyakorlat nem jutott megállapodásra. Behrend a külömböző nézetek légióját hozza fel tankönyvében. És miután a kültagok tulajdonképen azok, a kik a betéti társaságot ilyenné minősitik és ezek viszonya a társaság hitelezőihez a betéti társaság életébe vág : a törvényhozónak kell majd eldönteni azon főkérdést, vájjon és mennyiben birnak a betéti társaság hitelezői közvetlen kereseti joggal a kültagok ellen és pedig u gy a társaság feloszlása előtt, mint a feloszlás után. Thöl a német kereskedelmi törvény 163. §-ának 3. bekezdését (magy. ker. törvény 138. §-ának 3. bekezdése) a betéti társaságra nézve halálos döfésnek mondja. És pedig joggal. Ugyanezen szakasznak i-ső bekezdése ugyanis azon rendelkezést tartalmazza, hogy a társasági viszony joghatálya harmadik személyekkel szemben azon időponttól kezdődik, midőn .... a társaság üzletét megkezdette. A kültagok nincsenek jogosítva befolyást gyakorolni az üzlet vezetésre, tehát azt sem akadályozhatják meg, hogy a társaság megkezdje működését, még mielőtt a czégjegyzékbe felvétetett és közzététetett volna. Rendkivüli igazságtalanság ennélfogva az idézett 3. bekezdés azon rendelkezése, hogy a bejegyzésig a kültag a bejegyzés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért harmadik személyekkel szemben beltagként felelős, hololt az üzletvezetésre és igy a bejegyzésre sem lehet befolyással. Kívánatosnak látszik tehát, hogy ezen sérelmes 3 kikezdése a i63 (138) §-nak töröltessék. Ellenmondást tartalmaz a német kereskedelmi törvény 167. § ának 3. bekezdése (magy törv. 141. §-ának 3 bekezdése) az altalános elvekkel és csak akkor volna az itt foglalt rendelkezésnek jogosultsága, ha akár a német, akár a magyar törvény elfogadta volna a franczia elvet, melynek értelmében a betéti társaság kültagja absolute ki van zárva a czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott állásából Mindenki meggyőződhetik a czégjegyzékből, hogy ki a kültag és ki a beltag és igy tudhatja azt is, hogy a kültag vagy egyáltalán nem, vagy csak a társaság meghatalmazásából köthet ügyleteket a társaság részére. Más kérdés az, hogy miként felel a kültag, ha a harmadik személyt tévútra vezette; akkor viseli majd természetesen ezen eljárása következményeit, de nem kötelezheti a társaságot és nem is felel «beltagként>, hanem egyszerűen a félrevezetettnek — tekintet nélkül arra, hogy ő a társaság kültagja — teljes kártérítéssel tartozik; mig ha «beltagként» felelne, ebből az következnék, hogy az általa kötött — meghatalmazás nélkül kötött — ügylet a társaságot kötelezi. Ugyanazon okokból mint a közkereseti társaságnál, megtámadták a törvény azon rende'kezését is, hogy újonnan belépő kültag,