Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

136 Dr. Schwarz Gusztáv csak oly «közvetlenül», csak oly érthetően fejezte ki akaratelhatározását, mint B,- ki «igen»-t kiáltott vagy mint C, ki kezét emelgette. Mindez esetekben akaratnyilvánítással van dolgunk — hogy ezen akaratnyilvánítás szóval, taglejtéssel, hallgatással történt-e, jogilag közömbös. Aki a maga szándékát subjective ki akarta fejezni, és erre oly módot használ, arnely azt a szándékot mások előtt objective felismerhetővé teszi: az kifejezte a maga szán-, dékát, az kijelentette akaratát. Ezen kijelentés módja, eszköze lehet százféle: de mi czélja lehet az akaratnyilatkozatok ezen kijelentési eszköz szerinti beosztásának t. i. a. szerint, a mint a kijelentés szóbeszéd által, vagy más módon történik ? De az uralkodó theoria nem is ily értelemben tesz külömbséget a «nyilvános> és «hallgatag» kijelentés között : hiszen neki nemcsak a szó által, hanem a fejbólintás, kézfogás stb kétségtelen jelek általi akaratkijelentés is «kifejezett>; másfelől megengedi, hogy «hallgatólagos> kijelentés történhetik szóbeszéd által is (Savigny III. §. 131. a. jegyzet, Unger II, 104.1. 7. jegyz.) Hanem ezen félreértéseskifejezések «kifejezett» és «hallgatag* alatt értik azt, amit mások cközvetlen» és «közvetett» kijelentés alatt értenek : amannak egyetlen czélja az illető jogügyleti akarat kijelentése, emennek közvetlen czélja más és csak közvetve vehető ki belőle ama jog-^ ügyleti szándék is. így határozza meg e különbség értelmét Savigny óta17, majd az összes ujabb dogmatica.18 De ezen megkülönböztetés sem talál! Képzelhetek magamnak «kifejezett» nyilatkozatokat, melyeknek nem egyetlen czéljuk a jogi elhatározás kijelentése : igy pl. szerződhetek valakivel franczia nyelven oly czélból, hogy magamat a franczia nyelvben gyakoroljam, vagy jogi tárgyalást folytathatok valakivel magyar nyelven oly czélból, hogy a nyakatekert ügyvédi jargonnal egy jelenlevő nyelvpuristát boszantsak. Másfelől «hallgatólagos? kijelentéseknél is lehet, hogy íőczélom a jogi nyilatkozat, mely mellett a cselekedet másik hatása alárendelt jelentésű, sőt talán tisztán öntudatomba sem esik : igy pl. midőn Fuger tűzbe dobta V. Károly adósleveleit, e cselekménynyel első sorban az adósságelengedés jogi szándékát akarta kifejezésre hozni — a papirelégetés physikai factuma csak mellékesen volt szándékolva. 17 III. §. 141 : «Gewöhnlich hat es (a kijelentés) nur alléin die Bestimmung, als Kennzeichen des Willens zu dienen ; nicht selten aber hat es zunáchst eine anclere, selbstandige Bestimmung, jedoch so dass esdaneben auch den Ausdruck des Willens in sich schliesst. Im ersten Fali heisst die Willenserklarug ausdrücklich, im zweiten stillschweigend.» 18 V. ö. Unger II 103/4 1, Windscheid § 72. Hoffmann Institut 375. 1.: «hallgatólagos akaratnyilatkozmány . . . alatt egy egészen más és önálló czélz a t u, nem kizárólag a kérdéses akaratelhatározás kijelentése végett elkövetett, cselekményben rejlő akaratnyilatkozmány értetik» V é c s e y Institutiók 220. 1. tközvetett kifejezői az akaratnak az olyan cselekedetek, a ímelyeknek más önálló pzéljuk van, de a kérdéses jogügyleti akaratra vezethetők vissza*..