Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

ioő Dr. Fleischmann Sándor Mellőzzük azon vitát, mely azon kérdés körül fejlődött, vájjon a betéti részvénytársaságok felveendők-e a kereskedelmi törvénybe vagy sem. Kétségtelen, hogy Németországban bizonyos tekintetekben hézagpótlóknak bizonyultak. Nálunk eddigi tapasztalataink szerint nem igen érezzük azok hiányát. * * * A mi a részvénytársaságokat illeti : kereskedelmi törvényünk sok tekintetben haladást mutat a német törvénynyel szemben. Sok oldalról kifogás emeltetett a német törvény 207 (magy. törv. 148.) szakaszának azon rendelkezése ellen, hogy a részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet. Bizonyos dolog, hogy a részvények a <jó» vállalatoknál névértéköket messze túlhaladó értéket képviselnek és igy gyakran az illető vállalatnak igen nagy hasznára volna, ha ezen forgalmi értéke a részvényeknek azon névértékében is kifejezést nyerhetne. Különösen áll ez azon esetekben, a midőn az alaptőkét messze túlhaladó vagyont szerzett a társaság, mely az alaptőkéhez csatoltatik. Miután pedig a részvények képezik az alaptőkét, nincs ok arra, miért ne nyerjen a nagyobbodott alaptőke kifejezést a részvények névértékében, a melyek egyszersmind kifejezésre juttatnák az egyes részvényesek részesülését a társaság alaptőkéjében. — Felhozzák ez ellen azt, hogy a törvény ezen szakaszának eltörlése nagyban elősegítené a visszaéléseket és megkönnyítené a «rosz> társaságok azon törekvését, hogy vagyoni áilapotukat a ténylegesnél kedvezőbbnek tüntessék fel. Nem tudjuk azonban, nem-e nagyobb azon előny, melyet a részvénytársaságoknak az az idézett tilalom törlése által nyújtunk, azon hátránynál, melylyel az esetleges visszaélések járnának. A törvényhozónak nincs módjában és tán nem is feladata, a visszaélések lehetőségét megszüntetni, a jelen esetben annál kevésbé, mert ugyanazon visszaélések elérhetők könyvelési manipulátiók által is, és ezen mód sokkal veszélyesebb. Mig ellenkezőleg, ha a részvények névértékének felemelését határozná el a közgyűlés, ez oly nyilvános aktus, mely felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy megvizsgálják, vájjon a szándékolt felemelés a társaság által elért eredményen alapul-e és másrészről nagyobb és többek által viselt felelősség terhével is járna. Mindenesetre az illetékes körök komoly megfontolására méltó a javasolt törlés. Bár nem fogadhatók el elegendőknek azon okok, melyeket a gyakorlat felhozott, hogy t. i. a kereskedelmi törvény 153. §-ának rendelkezése megnehezíti a részvények forgalmát, megemlítjük, hogy kívánatosnak mondatott, miszerint az aláírók felelőssége bizonyos határidőre limitáltassák. Sok oldalról ajánlják a franczia törvény határozatát, hogy az első alairók a közgyűlési