Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.-cz. módosításáról; Előadói tervezet

Törvényjavaslat sommás eljárásban ma is alkalmazható, a sommás eljárásról szóló tervezetben is felvétetett, a másiknak, t. i. az idézés egyszerűsítésére vonatkozó szabálynak, egyszerű átvétele azonban nem mutatkozik czélszerünek. A per tárgyának olynemü rövid megjelölése, a milyent a bagatell törvény az idézvényben kiván, a tárgyalás előkészítésére a tapasztalatok szerint még a kisebb ügyekben sem mindig elegendő és az első tárgyalás elhalasztását vonja maga után, különösen ha alperes nem személyesen jelenik meg a bíróság előtt. Ehhez járul, hogy az ily idézés alperes elmaradása esetében a makacssági Ítélet hozatalának sem képezheti megnyugtató alapját. Mindez még inkább áll a sommás eljárás alá tartozó nagyobb ügyekre nézve, Az idézés egyszerűsítése különben csakis a szóbeli panaszok felvétele alkalmával nyújt a bíróság részére némi könnyebbséget, a tárgyalás alkalmával azután a panasz felvételénél mellőzött tényállás mégis jegyzőkönyvre veendő. A sommás eljárásról szóló tervezet azonban 18. §-ában .a bagatell törvény egyszerűsítését az egyeztetési kísérletre, való idézés szabályozása által pótolja, mely nagyban és egészben ugyanazokat az előnyöket nyújtja, mint a bagatell törvény idézési módja, de nem jár annak hátrányaival. Hasonló egyeztetési eljárás nálunk is divatban volt az 1869—1871. években a pesti egyes bíróságoknál és igen jó eredményt mutatott fel. Az eddig tárgyalt eltéréseknél nagyobb fontossággal bírnak a bagatell eljárásnak fenmaradó sajátságai. Ezen sajátságok között vannak azok, melyek részint valóban, részint pedig csak a törvényhozásnak szándéka szerint a bíróságok tehermentesítését és a kisebb ügyek gyorsabb és olcsóbb elintézését megvalósítják illetőleg megvalósítani hivatva voltak, de ezek között vannak azok az intézkedések is, melyek a legtöbb panaszra és a bagatell eljárás revisiójának sürgetésére adtak okot. Legnagyobb horderejű a bagatell eljárás ezen sajátságai között a felebbezés kizárása, nemcsak azért, mert ez a bíróságok tehermentesítését a legnagyobb mértékben eszközli és az eljárás befejezését sietteti, hanem azért is, mert ezzel az egyszeri perújításnak feltétlen megengedése és a jegyzőkönyvezésnek, valamint az ítéletek indokolásának nagyobb egyszerűsége és rövidsége is szorosan összefügg. Mindazonáltal a felebbezés kizárása, ezen. messzeható jelentősége daczára, nem képezheti elegendő okát a bagatell eljárás fentartásának. A feiebbezésnek a kisebb ügyekben való kizárása ugyanis a sommás eljárásba is beilleszthető és itt ugyanazt a hatást fogja előidézni, mint a melyet ma a bagatell eljárásban eredményez. Az ok, a mely miati a felek és a bíróság. a tényállás, kimerítő .jegyzőkönyvbe vételére és az ítélet indokolására a sommás eljárásban súlyt fektetnek, azonnal elesik, mihelyt . az ügy az érdemben felül nem vizsgálható. , A felebbezés korlátolásának a sommás: eljárásba való beillesztése azonban egy nagy előnnyel kínálkozik a bagatell eljárás fentartása felett. A mig. ugyanis a bagatell eljárásban a felebbezés kizárása a bagatell eljárás alkalmazhatósága szempontjából van megállapítva, ugy hogy a bagatell eljárás köre és a felebbezhetlenség szorosan összefügg, addig a sommás eljárásban a felebbezés korlátolásánál irányadó szempontok tisztán érvényre juthatnak és a felebbezés kizárása megfelelően combinálható más, a felebbezés korlátolására szolgáló módokkal, nevezetesen az előzetes végrehajthatósággal. Eltekintve azonban ezektől, a felebbezés kizárásával szemben a külön bagatell eljárás fentartása esetében is elkerül hetlennek mutatkozik valamely \ 5*