Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/36 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. Harmadik közlemény

Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből 1S1 vetett el a btkv. VI. fejezetébe ütköző valamely cselekményt csak azért, mert a nyomtatvány külföldön adatott ki.11 Hazai judicaturánk a kérdéssel az anyagi törvény alkalmazása szempontjából nem s csak a birói illetőség szempontjából foglalkozott. A két eset korántsem igényel azonos eldöntést. A birói illetőség szempontjából lehet ugyanis czélszerüsegi tekintetekből a concurráló elkövetési helyek egyikének elsőbbséget adni, s ezt« par excellence» elkövetési helynek tekinteni, a nélkül hogy ez által a többi elkövetési helyek e minősege szükségszerűen tagadtatnek.12 Az elkövetési hely meghatározásánál továbbá a következő nemzetközi elvek veendők figyelembe : a) az államterület a határokig terjed; tengerparti helyeken kiterjed a területi tengerre is, vagyis egy ágyulövésnyire a parttól.13 b) a nyilt tengeren levő hajó az államterület uszó részének tekintetik, a nyilt tengeren levő hajó fedélzeten elkövetett büntettek tehát annak az államnak területén elkövetettnek tekintendők, a melyhez az illető hajó tartozik ;u c) a belföldi kikötőben levő külföldi hajóknál első sorban különbség teendő a hadi és kereskedelmi hajók között. A hadi hajók feltetlenül idegen államterületet képeznek, azok födélzetén bárki által, bárki ellen elkövetett büntetendő cselekmények annak az államnak területén követtettek el, a melyhez a hadi hajó tartozik. A kereskedelmi hajók szinte az idegen állam területének tekintetnek, a melynek lobogóját viselik, a hajó fedélzetén elkövetett büntettek tehát a hajó hazájában elkövetetteknek tekintetnek (a melyekbe azért a kikötőhely hatóságai, ha csak az illetékes consul jogsegélyt nem kér, mint a hajó belső fegyelmét érdeklő ügyekbe, be nem avatkoznak); de csak a mennyiben a kikötő állama, vagy ennek alattvalója közvetlenül érdekelve, vagy különben a kikötő nyugalma veszélyeztetve nincs. Hazai kikötőnkben horgonyzó külföldi kereskedelmi hajón a hajó személyzetéhez tartozók ellen (legyenek ezek akár kül-, akar belföldiek) elkövetett büntettek tehát, a mennyiben ez által a kikötő nyugalma veszélyeztetve nincs, kül11 A belföldön történt elkövetés, ha a terjesztés belföldön történt, ez oknál fogva kétségtelen. 12 Egyes biint. cselekmények elkövetési helyéről, mely azonos alapelv mellett is vitákra adott alkalmat, az illető biint. cselekményeknél fog említés tétetni. Ugyanoda tartottam fenn a judicaturának ismertetését, a mennyiben az egyes b. cselekményeknél, de mindig csak a birói illetőség szempontjából, nyilatkozott. is Wattéi, Droit des gens I. k. 23. fej. 289. §. 1* Érdekes esetet közöl Saluto, Commenti I. k. 295. 1. «Erzsébet nevü amerikai hajó kapitánya Marschal, Denechauz franczia honos sérelmére büntetendő cselekményt követett el a hajó fedélzetén s midőn a hajó nyilt tengeren vitorlázott. Franczia bíróság elé állíttatván a franczia semmitőszék 1838 évi jan. 31-én kimondotta, hogy vádlott az amerikai bíróságnak adandó át, mert a bűntett nyilt tengeren amerikai hajó fedélzetén követtetvén el, Amerikában elkövetettnek tekintendő. — A hajó nemzetiségét lobogója határozza meg. Magyarország és a monarchia másik állama között, minthogy a lobogó közös, az anyakikötő határoz.