Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/36 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. Harmadik közlemény

i78 Dr. Heil Fausztin Nincs a kérdésnek oly képzelhető megoldása, a melynek nem. volnának hivei és ellenei. A vitára alkalmat az szolgáltat, hogy a cselekményben két momentumot lehet megkülönböztetni: a magatartást, a természeti erők mozgásba hozását (subjectiv oldal) és az ez által a külvilágban előidézett változást, az eredményt (objectiv oldal). Magától értetik, hogy csak a közvetlen legközelebbi s nem egyúttal a távolabbi eredmény is, jöhet tekintetbe. Ha p. o. az A. helyről B. helyben halálosan meglőtt ember C-ben hal meg, csak A. és B. helyek jöhetnek, mint elkövetési helyek szóba; C. hely egyátalán nem. A nézetek most a szerint különböznek, a mint a cselekmény csak subjectiv vagy annak csak objectiv oldala, vagy mindkét oldal vétetik tekintetbe. E szerint: 1. ab. cselekmény «ott» követtetik el, a hol a cselekvő létezett; a hol a tettes tevékenységének ideje alatt volt. 2. a b. cselekmény «ott» követtetik el, a hol a magatartás causalissá lesz, a hol a külvilági változás előidéztetik; 3. mindkét hely egyaránt elkövetési hely, a bűntettnek tehát több elkövetési helye lehet; 4. nemcsak, hanem a bünt. cselekmény mindazokon a területeken is elkövetettnek tekintendő, a melyeken a cselekvő által mozgásba hozott erő p. o. a levél áthalad. A Párisból Budapestre küldött méreg esetében tehát, mely útközben Németország- és Ausztria területén átment, a gyilkosság nemcsak Franczia és Magyarországban, hanem a Német birodalomban és Ausztriában is elkövettetett. Ez utóbbi helyekre vonatkozólag u. n. «átbüntettek »-ről, transito-büntettekről szólunk. 5. A kérdésnek az 1. vagy 2. pont értelmében eldöntése a büntetendő cselekmény tényálladékától függ. így levél utján elkövetett büntetendő cselekménynél: a) a becsületsértés és a fenyegetés <ott» követtetik el, a hol a levél feladatott, mert a becsületsértéshez és a fenyegetéshez a sértettnek illetve fenyegetettnek jelenléte s tudomásszerzése nem szükséges; ellenben b) a zsarolás és a csalás nem ott követtetik el, a hol a levél feladatott, mert a levélfeladás sem tévedésbeejtést sem kényszerítést nem képez, hanem ott, a hol a sértett a levelet kézhez vette. Az itt képviselt nézet a büntető-törvénynek czéljából s területi uralmából indul ki. A területi hatálylyal biró törvény czélja: annak a területnek jogrendét védeni, a melyre hatálya kiterjed. A cselekmény tehát annak a területnek törvényét uralja, a melynek jogrendjét megsértette. Ha tehát lehetséges, hogy valamely cselekmény több területnek a jogrendjét sértheti, akkor a cselekmény e területek mindegyikének törvényébe ütközik s igy a cselekményre e területek mindegyikének törvénye egyaránt alkalmazandó, mert mindegyik törvény egyaránt megsértetett. Magától értetik, hogy