Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/36 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. Harmadik közlemény

176 Dr. Heil Fausztin szönné a fenti kijelentést az a vádlott, a ki annak folytán 3 havi fogházra Ítéltetnék, «mint az enyhébb törvény szerint lehető legkisebb büntetésre*, holott a magyar törvény szerint talán néhány napi fogházzal vagy épen pénzbüntetéssel szabadulhatna. Valamint tenyerén fekszik, hogy ha a biró 3 hó és egy év közti fogházat talál helyén levőnek, az osztrák és a magyar törvény között ebben az esetben nincs különbség, az osztrák törvény in concreto nem enyhébb, s igy a magyar törvény alkalmazandó. 2. Horvátországban elkövetett büntetendő cselekményekre vonatkozólag a btkv. nem intézkedik. Németországban visszhangra talált elmélet szerint az eset a külföldön elkövetett cselekmény fogalma alá esnék. Ez elmélet szerint ugyanis büntetőjogi értelemben «külföld» minden oly terület, melyre a büntető törvény hatálya ki nem terjed. A btkv. 5. §-ának rendelkezéséből kifolyólag tehát Horvát- és Szlavonországok büntetőjogi értelemben külföld lennének, s az ez országokban elkövetett büntetendő cselekmények külföldön elkövetetteknek tekintendők. Ezt az indokolást nem lehet elfogadni, a mint nem fogadta el az olasz judicatura sem akkor, midőn a legújabb időkig (1890. év január hó i-jéig) az egységes olasz államban egymás mellett három büntető törvénykönyv volt érvényben. A «külföld* közjogi fogalom, nem büntetőjogi fogalom. Külföld tehát az, a mi közjogilag külföld ; büntetőjogi értelemben vett külföld nincs, a mint nincs büntetőjogi értelemben vett tulajdon vagy adásvevési szerződés. A mi közjogilag belföld, azt a btkv. sem jelentheti ki külföldnek, legfölebb rendelheti, hogy a btkv.-nek alá nem vetett részeiben az államterületnek, tehát nálunk a Horvát- és Szlavonországokban elkövetett büntetendő cselekmények tekintetében, a külföldön elkövetett cselekményekre fennálló szabványok irányadók. A kérdésnek szabályozása nálunk tudvalevőleg politikai tekintetekből mellőztetett. Helyes azért a m. k. Curiának 1882. évi június 20. 847. sz. a. kelt Ítélete,2 mely a kir. táblai Ítéletnek helybenhagyásával kimondotta, hogy c Horvátország nem külföld >, s hogy azért «Horvátországban elkövetett büntetendő cselekményekre a btkv. 12. §-a nem alkalmazható. > De ha ez feltétlenül helyes is, nem mondható feltétlenül helyesnek az ítéletnek ama további kijelentése, hogy azért <ily esetekben a Horvátországban érvényes büntető-törvény nem jő tekintetbe, s a cselekmény kizárólag a magyar btkv. szerint bírálandó el.> A kijelentés a törvény által szabályul elfogadott «területiség* elvébe ütközik, a btkv. hatályát a btkv. 5. íj ában megvont határokon tul kiterjeszti, s igy a btkv. 5. §-át sérti. 1 U. o. IV. k. 318.I.