Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 5. szám - Magyarország közjoga. (Államjog.) Irta Nagy Ernő, a közjog tanára a nagyváradi kir. jogakadémián. Második, átdolgozott kiadás Budapest, 1891. 367 lap

Irodalom 379 jogi intézményekről, igy p. o. azt tanítja (14. 1.), hogy Amerikában a kormány külön törvénynyel hatalmaztatik föl bizonyos nemzetközi szerződések kötésére, holott az Észak-Amerikai unió elnökét az alkotmánylevél hatalmazza föl, hogy a szenátus hozzájárulásával nemzetközi szerződéseket kössön és az unió elnökének e joga oly nagy, hogy az elnök a szenátussal bárminő törvényt megváltoztathat, területet átengedhet, pénzbeli kötelességeket vállalhat, a nélkül hogy ahoz a képviselőház hozzájárulása megkívántatnék. Egyetlen korlátja van az elnök nemzetközi szerződéskötési hatalmának, s ez abból áll, hogy az unió alkotmányát meg nem változtathatja s kétség csak az iránt forog fenn, hogyan fog a képviselőház vonakodása esetében az elvállalt pénzbeli tartozás megszavaztatni, a mint ezt az Újkori Alkotmányok I. kötetében bővebben kifejtettem. Egyébként azonban az alkotmány VI. czikke elég világosan szól: «Ez az alkotmány s az Egyes ü 11-A Hámoknak annnak alapján alkotott törvényei, valamint kötött és kötendő nemzetközi szerződései az ország legfőbb törvénye legyen, annak a szövetséghez tartozó egyes állam alkotmánya vagy törvénye ellent nem állhatván.* A legnagyobb vagy legszembeszökőbb botlást szerző a király rezervált felségjogaira nézve követi el. E főfontosságu kérdésről mindössze ennyit mond: Az 1848 : III. t.-cz. b i z o n y o s felségjogok gyakorlására a nádort hatalmazza föl, ha a király az országon kivül tartózkodik, mig másokat ez esetre is a királynak tart fenn (az ország zászlósainak, főpapjainak kinevezését, a kegyelmezést stb.) Ebből keletkezett a felségjogoknak fentartottakra és fenn nem tartottakra való elosztása. Az 1848. III. t.-cz. ezen intézkedését azonban az 1867. VII. t.-cz. megszüntette és igy a belőle folyó felosztás is jogosultságát veszté. Rosenmannak 1792-ben megjelent közjogától kezdve, a hol a 87. lapon tárgyaltatik a rezervált és kommunikált felségjogok közti különbség, minden 1848 előtt megjelent közjogban megtalálhatta volna szerző ezt a nagy alkotmányi ellentéteket kifejező megkülönböztetést, ha a magyar közjog irodalmát tanulmányozza. Ennek a nagy kérdésnek nem ismerése, teljesen hamis előadása egymaga elég lenne, hogy az egész mű fölött pálczát törjünk, pedig van ezenkívül elég, mint azt a fennebbiekben kimutattam. Concha Győző egyetemi tanár.