Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - A kisérlet-tan áttekintése

A kisérlet-tan áttekintése 33 követtettek el és az akart eredményt csupán egy, a tettes akaratatói és cselekvési módjától független véletlenség akadályozta meg : akkor a közeli kísérlet meghiúsult bűntetté (delitto mancato) lesz, felteve, hogy a foganatba vett bűncselekmény anyagi és jogi föltételei a közeli kísérlet es abevégzésközöttily közbenső mozzanat lehetőségét nem zárjak ki. Mert ha a foganatba vett cselekmény természete kizárja ezen közbenső mozzanatot, akkor a büntettek ezen neménél a meghiúsult bűntett alakzata lehetetlen, a mint mas bűntetteknél a kísérlet configuratiója nem lehetséges, Példák. Halálos golyó volt az áldozatra elsütött puskában, jól meg volt töltve, közelről sütötték el és rá volt illesztve az irányzék. A golyó találta is emberét, de beleakadt az áldozat zsebében levő dohányszelenczébe s ennélfogva nem hatolt a testbe, vagy a lövés pillanatában egy mozdulata mentette meg. Ez az emberölésnek közeli kísérletből meghiúsult bűntetté változott esete. A bűntett subjective be volt végezve; objective, a tettes akaratától és cselekvésétől független esetieg folytán maradt bevégezetlen. Tegyük fel ellenben, hogy azért nem történt sérülés, mert a fegyver rosszul volt megtöltve és szétpattant vagy véletlenségből, czélzás nélkül sült el és a golyó máshová ütődött. Ezen esetben az emberölést nem tekinthetjük subjective bevégzettnek, mert nem tétetett meg mindaz, a mi bevégzéséhez szükséges volt. Nincsenek meg tehát a kellő feltételek arra, hogy a kísérlet meghiúsult bűntetté váljék. Ha pedig a szándékolt bűntett oly természetű, hogy annál a véghezviteli cselekményeket nem lehet eldaraboini, akkor ezen buntett-fajnál (szóbeli cselekmények) a büntetendő kísérlet nem lehetséges. Ha végre a szándékolt bűntett olyan, hogy a befejezés utolsó mozzanatát a jog tényleges megsértésétől elkülöníteni nem lehet (contrectatio), akkor e bűntettnél lehetséges ugyan a büntetendő kísérlet, de nem lehetséges a meghiúsult bűntett. Tévedés azt állítani, hogy miután a törvény a kísérletet és a meghiúsult delictumot minden bűntettnél, különbség nélkül, fenyíttetni rendeli: ebből logikailag az következnék, hogy mind a kísérlet mind a meghiúsult cselekménv alakzatának minden bűntettnél lehetségesnek kell lennie. Ez nyűvös okoskodás. A törvény azon esetekről intézkedik, a melyek lehetségesek. A mi nem lehetséges, arról a törvény nem rendelheti, hogy legyen. II. Szándék-diagnosis. Ha bevégzett bűntettről vau szó, a szándék minden lehető alakjai alkalmasak arra, hogy a politikai beszámítás tárgyává tétessenek. Magyar Igazságügy 1891. XXXV. 1. 3