Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)
1890/33 / 1. szám - Franciaország. Törvényhozás. Code rural. - Törvényjavaslat a sajtóról. - A birósági szervezeti törvény módosítása
84 Külföldi jogélet esküdtszék előtt történik, a szerint, a mint a törvényszegés a btk. i. szakaszának meghatározásai értelmében kihágást, vétséget vagy büntettet képez. A btknekaz enyhitő körülményekről szóló 463. szakasza ezekre is alkalmazható. Mindenesetre helye van reájuk nézve a ptknek a kártevő cselekmények miatti felelősségről szóló 1382—1384 szakaszai alkalmazásának. III. A bűntett, vétség vagy kihágás büntetésével büntetendő az, a ki az eljárás tárgyát képező s a nyilvánosság eszközével elkövetett törvényszegésben közvetlenül bűnös. Mint a bünszerző részese üldözhető a hirlap szerkesztője (directeur) vagy főmunkatársa (rédacteur en chef) s általában mindazok, kikre btk. a 60. szakasza alkalmazható. A jelen szakasz 1. és 2. bekezdéseiben felsorolt személyek ellen kimondott pénzbüntetésért a hirlap vagy irat tulajdonosát, kiadóját és nyomdászát egyetemleges felelősség terheli. IV. Hatályon kivül helyeztetnek az időszaki vagy nem időszaki sajtóra, az utczán való elárusitásra, a sajtó vagy a nyilvánosság más eszközei utján elkövetett bűntettekre és vétségekre vonatkozó edictumok, törvények, rendeletek, szabályrendeletek és nyilatkozványok a nélkül, hogy az előbbi törvényekkel hatályon kivül helyezettek, a jelen törvényben fentartottakon kivűl újból életbe léphetnének. Hatályon kivül helyeztetnek különösen az 1881 július 28-án kelt törvény 5—14., 23—69. szakaszai és az 1882 augusztus 2-án kelt törvény. V. A btk. 102. szakasza a következő szerkezetet nyeri: «A ki az 1. szakaszban felsorolt nyilvánossági módok egyike utján bűntettre vagy vétségre felhí, következőleg büntettetik: Ha a felhivás eredményre vezetett, a btk. 60. szakasza értelmében mint részes; ellenkező esetben hat naptól két évig terjedhető fogházzal és 100—3000 frank pénzbüntetéssel. Ugyanazon büntetések alkalmazandók arra, a ki ugyanazon eszközökkel katonai személyeket felebbvalóik vagy a szabályzatok elleni engedetlenségre hí fel. A jelen szakaszban emiitett iratok, hirdetmények és falragaszok lefoglalandók». VI. A btk. 86. szakaszának i. pontja a következő szerkezetet nyeri: «Az államfő nyilvános megsértése három hónaptól egy évig terjedhető fogházzal és 500—5000 frank pénzbüntetéssel büntettetik. Idegen államfők és a köztársasági kormánynál elfogadott diplomatiai ügynökök nyilvános megsértése ugyanazon büntetéssel büntettetik.» VII. A btk. 367. szakasza a következő szerkezetet nyeri: «A nyilvános rágalmazás, és azon esetekben, melyekben a valóságbizonyitás meg van engedve, a hazug rágalmazás, nyolcz naptól egy évig terjedhető fogházzal és 100—3000 frank pénzbüntetéssel vagy e büntetések egyikével büntettetik, fenmaradván a kártéritési Igény. A nyilvános becsületsértés hat- naptól három hónapig terjedhető fogházzal és 18—500 frank pénzbüntetéssel vagy ezen büntetések egyikével büntettetik. A holtak emléke elleni rágalmazásra vagy becsületsértésre jelen szakasz csak akkor alkalmazandó, ha a tettes szándéka az élő örökösök becsülete vagy hírneve (considération) ellen irányult». Vili.-A btk. 368. szakasza a következő szerkezetet nyeri: «A rágalmazó tények bizonyítása csak akkor van megengedve, ha tárgyuk közhivatali minőségben eljárt személy vagy köztestület nyilvános életére vonatkozó állítás volt. A mely esetekben a bizonyítás meg van engedve, ellenbizonyításnak is helye van. Ha az állított tény bebizonyittatik, a felhozás tettese a vád alól felmentendő)). IX. A btk. 372. szakasza a következő szerkezetet nyeri: «Az 1. szakaszban felsorolt eszközök utján okozott kár miatt, függetlenül a közvádtól, mindig külön kereset indítható. Ha a felhozott tény a közvádló indítványára vagy a terhelt panaszára folyamatba tett bűnvádi eljárásnak Képezi tárgyát, a rágalmazás vétsége miatti vád és Ítélet az ama tény