Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 1. szám

Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-tervezetre 43 nagyszülőik utáni örökségüket egyszerűen elvesztenék a miatt, mert búskomorságában világgá ment apjuk az egyévi határidő alatt nem nyilatkozhatván, a törvény az örökséget visszautasitónak vélelmezné ! Eltekintve attól, hogy jelenlegi jogunk nemcsak a távollevő, de az ismeretlen tartózkodásu örökös örökösödési igényei érvényesítését is gondnok-rendelés által védi s holttányilvánitásáig osztályrészét a kiskoruakéhoz hasonló védelemben részesiti, — ellentmond ily szabályozásnak majd minden jog. így az osztr. hagyatéki eljárás 131. g-a (a 92. §. az ismeretlen tartózkodásu örökös érdekében a hagyatékot hivatalból rendeli leltározni) tekintet nélkül arra, hogy az örökös hireveszett vagy ismeretlen tartózkodásu, gondnokot rendel részére, kinek kötelessége gondnokoltja hollétét nyomozni, a távollevőt ugyan szintén egy évi határidő alatti megjelenésre idézteti, de ha nem jelen meg, gondnoka közbenjöttével tárgyaltatja a hagyatékot és halála igazolásáig, illetve holltányilvánitasáig osztályrészét gyámhatósági felügyelet alá helyezi. Az 1875. évi porosz gyámtörvény azon önjoguak részére, kiknek hollétéről egy éven át nem érkezett hir, vagy hazatérésükben és ügyeik felőli gondoskodásban akadályozva vannak, gyámot rendel, ki a hagyatéki eljárás során a távollevőt ép ugy képviseli, mintha kiskorú vagy elmebeteg volna. Az uj német polg. tvk. tervezete a távollevőt nem helyezi ugyan gyámság-, hanem gondnokság alá (1740. §.), de e gondnokságot csak holttányilvánitásával szünteti meg (1748. §. 4) s alkalmazandók e gondnokságra a gyámságra vonatkozó szabályok. Az örökösödési eljárásnál a távollevő ugyanazon eljárás alá esik, mint a kiskorú (2058. §., 1674. §. 5.). Franczia jog szerint (code civil art. 136.) ugyan oly esetben, midőn valamely örökségre oly egyén van hivatva, kinek életbenléte el nem ismertetik, az örökség örököstársaira vagy azokra száll, kik hiányában örökösödésre hivatva lennének, de figyelemmel arra, hogy oly esetekben, midőn a hagyatéknál távollevő örökös van érdekelve, a hagyaték zár alá veendő (code de procedure art. 911.) és a bíróság kötelessége a távollevőnek vélelmezett érdekében közjegyzőt megbízni, ki őt leltározásoknál is képviseli (code civ. 113. 941. —943.). hogy franczia jog szerint a törvényes örökös ipso iure örökös, tehát a távollevő örökösre ily módon átszállott örökségre is, mint egyéb vagyonára nézve védelemben kell részesülnie: azt hiszem, hogy az idézett 136. czikk is már csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a 115. czikk értelmében távollevőnek nyilváníttatott, minek csak az eltűnéstől számított 4 év múlva megelőző szigorú bizonyítási eljárás után van helye és további egy év előtt ki nem mondható (119. art.). Mindezek alapján véleményem az, hogy a gondnokság alá helyezett távollevő gondnokát, ki ugyan a jelenlegi gyámsági törvény szerint inkább curator bonorum, mint curator personae,