Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

128 Dr. Sipőcz László a közjegyzői tárgyalásokra is kiterjeszteni. Szabályozást igényelne az is, hogy a közjegyző az eljárás teljesitésére a bíróságtól nyert megbízásban mily határidő alatt tartozik eljárni, különösen minő jogai és kötelességei vannak a reábízott ejárás halasztása és befejezése tekintetében. A 12. §-nak 4. és 5. bekezdése csak az írni nem tudó és az aláírást megtagadó fél irányában és a nem-magyar nyelven beadott észrevételek hiteles fordításának csatolása iránt intézkednek. Hát ha süket, néma, vagy vak féllel tárgyal, vagy csak tolmács segélyével tárgyalhat vagy ha nem-magyar nyelvű végrendelet, igénybejelentés, meghatalmazás mutattatik be ? Minő ekkor az eljárás ? A 14. és 15. §§. a hagyatéki biró végzései elleni felebbezéseket tárgyalják. A 8 napi felebbezési határidőt ugyan némely esetben, pl. a birtokba helyező végzés ellen fontosságánál fogva, különösen a bizonyítékok beszerzése és kellő felvilágosithatása szempontjából rövidnek találom, a kir. törvényszékeknek hagyatéki ügyekben másodfokú bíróságokká tétele pedig a kir. tábla decentralisatiója esetében nem látszik indokoltnak, de utóbbi a birói szervezet kérdése, a felebbezési határidő kisebb vagy nagyobb tartama pedig nem lévén lényeges kérdés, e két rendelkezés további vitatását mellőzhetem. Helyén találnám azonban e helyütt megállapítani, hogy mely hagyatékbirósági végzések ellen legyen helye önálló, mikor két egybehangzó határozat esetében a harmadbirósághoz való felebbezésnek valamint a felebbezés halasztó hatálya eseteinek taxativ felsorolását. A hagyatéki eljárásban a jogorvoslatok használhatásának jogát a lehető legszűkebb körre kell korlátozni, különben egy-egy hagyatéki ügy tartama még a jelenleginél is hosszabbra nyúlhat. A javaslat ugyan a német perrendtartás mintájára az egyes szakaszoknál a felebbezhetésre és halasztó hatályának kijelentésére kiterjeszkedik, de az áttekintés könnyítésére szolgálna, ha együtt egy szakaszban találnók a felebbezhetés eseteit és azok hatályát felsorolva. A 15. §-ban a felfolyamodási határidő elmulasztásának igazolására nézve tett azon kijelentést, hogy csak olyan végzés tekintetében van igazolásnak helye, mely végzés előzetes tárgyalás alapján hozatott meg, nem tartom helyesnek, mert az igazolás czélja éppen az lévén, hogy önhibáján kivül eső mulasztás miatt a törvény engedte jogorvoslattól senki meg ne fosztassék, nincs helyes indoka, hogy ezen jogból valaki kizárassék oly sérelem tekintetében, melyet előzetes tárgyalás nélkül hozott végzés által szenvedett. A 17. §. azon része, mely a hagyatéki ügyekről napló vezetését rendeli, az ügyrendoe való. A hagyatéki iratoknak mindenki által való megtekinthetését, lemásolását és azokról hivatalos bizonyítványok megszerzését, mit e §. második b-kezdése bárkinek megenged, nem helyeslem. Csak az érdekelt feleknek kellene meg-