Magyar igazságügy, 1890 (17. évfolyam, 33. kötet 1-6. szám - 34. kötet 1-6. szám)

1890/33 / 2. szám

Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat-tervezetre 125 helyezésén kivül, a többi kérdés leginkább tények körül forog, melyekre nézve a törvény szorosan meghatározhatja, hogy minő eljárást vonnak maguk után. A birónak hagyatéki ügyekben első sorban az lévén feladata, hogy az ügyet gyorsan — mintegy administrative — vigye keresztül az eljárás által meghatározott formák mellett és stádiumokon keresztül befejezéséhez : a főkellék az, hogy az ügyet lehetőleg ugyanaz a bíró, folyton szem előtt tartva annak fejlődését, lássa el befejezéséig. E feladatra az egyes biró sokkal alkalmasabb, mint a társas birósag. mely tagjaiban folytonosan változó tanácsokban szokott határozni. A birói illetékességet az örökhagyó rendes lakhelye szabályozza. Nem egészen magyarán mondja a javaslat, az a járásbíróság, melynek területén az örökhagyó rendes lakását tartotta (1. § ). Rendes lakást tartani valahol : nem jelenti azt a helyet, a hol valaki rendesen lakik, a hol állandó szállása, otthona van. Helyesebbnek tartanám azt mondani : a hol utolsó lakhelye, vagy utolsó rendes lakása volt. Ha több helyen volt rendes lakása, tán gyakoribb illetékességi vitáknak vennők elejét, ha a halálozás helyének elsőbbet -^et adnánk, s csak ha lakhelyén kivül halt meg az Örökhagyó, lenne illetékes az eljárást korábban megkezdő bíróság, vagy az, melynek területén a hagyaték van. A 2. második bekezdését a 165. § ban való ismétlése miatt, meg azért is feleslegesnek tartom, mert magától értetik, hogy mihelyt valamely ingatlanra nézve hagyatéki bírósági intézkedésnek van helye — s ez alá tartozik a hagyatékhoz tartozó ingatlan eladásának hagyatékbirósági jóváhagyása is — arra csak a hagyatéki ügyben eljárt bíró lehet illetékes. A 3. §. szintén felesleges. Minthogy törvényeink alapján horvatszlavonorszagi lakost mindenki csak magyar honosnak és nem külföldinek tarthatja, nincs szükség annak kimondására, hogy Horvátországban községi illetőséggel biró Örökhagyónak a szorosan vett Magyarország területén fekvő ingatlanára nézve a 2. §. alkalmaztassék. Közjogilag helyesebb szövegezésnek tartanám annak kimondását, hogy a magvar birodalom azon részében, melyben a magyar öröklési jog van hatályban, ingatlanokra öröködés jogán csak magyar bíróság által kiadott örökösödési vagy hagyományi igazolvány alapján keblezhető be a tulajdonjog. Az illetékesség ez esetben külföldi és horvát-szlavón irányában is a rendes lakhely, illetve a hagyatéki vagyon holléte szerint iránvulhatna. A 4. §-ban a magvar honos és belföl li kifejezések a külföldivel szemben ugyanegy értelemben használtatnak. Vagy mondjuk tehát : magyar honos, magyar birósag vagy belföldi és belföldi bíróság. Az 5 §. második bekezdése a birói ügyvitelbe és nem a törvénybe való instructio A 6. §-ban Magyarország Horvátországgal szemben belföld-