Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/32 / 6. szám - A büntetőtörvénykönyy 92. §-ához

Farkas Lajos A Budapest fővárosi rendőrségről szóló 1881. 21. t.-cz. 14. §-ában foglalt intézkedés szerint: addig is, mig a bűnvádi eljárás törvény által szabályozva lesz, a fővárosi rendőrség büntettek és azon vétségek eseteiben, melyeknek birói eldöntése a kir. törvényszékek hatásköréhez tartozik, a törvényes gyakorlat értelmében hajtja végre az előnyomozást, a tettesek vagy alaposan gyanúsítottak elfogatását, letartóztatását stb. A 29. § pedig rendeli, hogy a rendőri letartóztatás, ha csak a rendőrség által e végett megkeresett illetékes biró azt határozatilag ki nem mondja, három napon t u 1 nem tarthat, s a letartóztatott a bíróságnak adandó át. 1882-ki javaslat a rendőrség előnyomozati jogkörét akként óhajtotta szabályozni, hogy valamely személynek előzetes letartóztatása halaszthatatlan szükség esetében birói határozat nélkül a' kir. ügyész meghagyásából, sőt e nélkül is a rendőrségi vagy közbiztonsági közegek által eszközölhető. S ha a bűntett vagy vétség elkövetésével gyanúsítottnak előzetes letartóztatását a kir. ügyész rendelte el, a kir. ügyész köteles ezen intézkedésének foganatosítására következő három nap alatt az elővizsgálat elrendelése iránt indítványt tenni. Ha ezen idő alatt az indítvány nem tétetett meg, a letartóztatás a törvény erejénél lógva azonnal megszűnik. A Fabiny-féle javaslat 217. §-ának intézkedése szerint a kir. ügyészség és rendőri hatóság kötelesek a letartóztatottat 48 óra alatt törvényszéki eljárás tárgyát képező ügyben a vizsgálóbíróhoz, illetve törvényszékhez átkísértetni. 48 órán tul a kir. ügyészségnél vagy a rendőri hatóságnál a terhelt csak bírósági határozat alapján maradhat előzetes letartóztatásban. Ezekből látjuk, hogy mindezen különféle intézkedések szerint azon időhatár, mely alatt a letartóztatottat a rendőrhatóság fogva tartani van jogosítva, csak annyiban tér el, a mennyiben 2 és 3 napban állapittatik meg azon maximalis idő, mely alatt a rendőrség a letartóztatott vagy szabadlábra helyezni, vagy a kir. bíróságnak átadni kötelezve van. A gyakorlat alapjául elfogadott id. bünv. elj. szabályaink hivatkozott §-a szerint pedig rendőrségünkre a három napi határidő lett kötelező. Miért is rendőrségünk előtti nyomozó eljárásban legfőbb irányadó szempontként, csupán azon vezérelv szerepelhet, vájjon a foganatba vett letartóztatás ezen három napi időhatárt meghaladta-e vagy sem ? A közölt jogesetben nem forgott fen ezen ok. A letartóztatás első óráiban a letartóztatottnak ügyvédje által már beadatott a szabadlábra helyezési kérvény. A rendőrhatóság s a nyomozásnál jelenlevő közvádló a nyomozó eljárást még nem fejezték be s igy nem állt módjukban a - már beszerzett terhelő adatokat még jóval terhelőbb bizonyíték erejére emelni.