Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

io Dr. Heil Fausztin Valóban sokkal helyesebb lett volna, ha a törvénybe felvett §-ok kihagyattak, s azok helyett a min. javaslat mellőzött 73. és 74. §-aiban foglalt elvek felvétettek volna. Mert az. a mi a törvényben helyesen kimondva van, részint «a contrario> szükségszerűen következett volna a mellőzött §-okban letett elvekből; részint oly természetes, hogy külön kimondása a törvényben felesleges. Szükséges azért, hogy a beszámítás helyes szabályai a törvényben biztosittassanak. Hogy az excessus és a személyes körülmények a részeseknek be nem számithatók, az igenis szabály. De nem oly feltétlen s kivétel nélküli szabály, a minővé a Btkv. 73. és 74. §-ai tették, hanem olyan szabály, a mely alul általánosan elismert kivételek vannak. Ezen kivételeket kell a törvényben megállapítani; a szabály külön kimondása a mellett felesleges, mert ha a törvény meghatározza a beszámítás kivételes eseteit, ebből szükségszerűen következik, hogy minden más esetben a be nem számítás szabálya áll. Exceptio firmát regulám in casibus non exceptis. Részemről a 73. és 74. §-okat akként tartom megváltoztatandóknak, hogy az elsőben kimondassék az, hogy a qualitativ és a quantitativ excessus mikor számítandó be a részeseknek s jelesül: «Ha a részesek egyike súlyosabb büntetés alá eső cselekményt követ el, az a többi részesek között csak azoknak számitható be, a kik arról, közremüködésök pillanatában tudomással birtak, vagy azt, mint az általuk is szándékolt bűntett vagy vétség egyenes következményét, előre láthatták*. A másikban pedig kimondassék az, hogy a személyes tulajdonságok vagy körülmények mikor számithatók be s jelesül : «Az egyik részes személyes tulajdonságai vagy körülményei, melyek reá nézve súlyosabb beszámítást vonnak maguk után, a mennyiben a bűntett vagy vétség elkövetését könnyítették, azon részesek terhére is beszámitandók, a kik azokról közremüködésök pillanatában tudomással birtak». Azt hiszem, hogy ezen szövegezés által egyúttal ki van fejezve az is, hogy az excessus s a személyes tulajdonságok vagy körülmények a törvényben megállapított eseteken kívül, a részeseknek be nem számithatók, hogy tehát nem számitható be p. o. a felbujtott tolvaj által elkövetett gyilkosság vagy stuprum; nem az egyik részes visszaeső minősége, mely a :'vétséget képező lopást bűntetté, nem az egyik részes fiúi viszonya az áldozathoz, mely a közönséges emberölést parricidiummá teszi. Nincs kifejezve a büntethetőséget megszüntető, vagy a büntetést enyhítő személyes tulajdonságok vagy körülmények oszthatlansága, de ez oly természetes valami, s a btkv. illető intézkedéseiből is oly önként következik, hogy ennek külön felemlítése teljesen felesleges. (L. p. o. a btkv. 84., 85., 87. §-ok szövegezését.)