Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/32 / 6. szám - A büntetőtörvénykönyy 92. §-ához

A parlament tagjainak büntetőjogi oltalma. (Adalék a büntetőtörvérvény revisiójához,)* Dr. ULLMANN SÁNDOR, ügyvéd és orsz. képviselőtől. A képviselői hivatás függetlensége és szabadsága hazánkban részben a kifejlett joggyakorlat, az úgynevezett parlamenti jogszokás, részben pedig a tételes törvény: a büntetőtörvény oltalma alá van helyezve ; amaz a képviselők mentelmi jogában, emez az országgyűlés és tagjai elleni támadások bűnügyi megtorlásában nyilvánul. Az országgyűlési képviselők mentelmi joga a képviselőháznak 1867. november 18-ikán elfogadott határozata és azóta állandóan követett joggyakorlata szerint két irányban jut gyakorlati érvényre, t. i. abban, «hogy a mit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés és pedig annak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik ; hogy a mit az országgyűlési tag nem mint olyan, és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével állittathatik biró elé, csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá s a tettenérés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el». Amaz biztositja az országgyűlési tanácskozás szabadságát, s a feleletre nem vonhatásnak megállapítása által a szólás- és tanácskozási szabadságnak legfőbb garantiája. Emez pedig az által, hogy a törvényhozói testületet biztositja hogy «tagjai az ügymenet és törvényhozói tevékenység sérelmére, el ne vonathassanak törvényhozói tisztük gyakorlásától s ne gátoltathassanak a törvényhozásban való részvétben se a hatalom, se bizonyos czélokra felhasznált vagy sugalmazott egyesek által»,. legfőbb biztositéka a törvényhozói testület épségének és függetlenségének. * A mult ülésszak folyamán előfordult utczai zavargások alkalmából G y ő r y Elek a képviselők személyes biztonságának megóvására czélzó ind'tványt terjesztett a képviselőház elé. A mentelmi bizottság, hova az indítvány utasítva lőn, dr. U11m a n n Sándor urat választotia előadóul. Véleményes jelentésének tervezetéből közöljük itt azon részt, mely a kérdést érvényben levő törvényhozásunk és az összehasonlitó jogtudomány szempontjából világítja meg. A munkálat ezen része a szakkörök figyelmét is nagyon megérdeml1. Szerk. 27*