Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/32 / 5. szám - Gneist beszéde

Szemle 395 hanem csak oly javaslat, melyben sok a belerajzolt alak s melyeknek az alapépítmény biztos talapzatul szolgált. Azt hiszem, javaslatunk, minden fogyatkozásai daczára, szintén meg fogja tehetni ezt a szolgálatot. Törvény­hozásunk különös súlyt helyezett a jogászgyülés eddigi véleményeire. Remélhetjük tehát, hogy ezúttal is czélt érünk a birák, ügyvédek és a tudomány contradictorius módszerével. Hiszen hivatásunknak legszebb oldala épen az, hogy nálunk az élet mindennapi, végtelen változatú tapasztalatai folyton áthatják jogi czéljaink tudatát: sub specie aeternum. Feladatunkat, a nagy műben való részvételt, minden telhető erővel, kitartással és teljes tolerantiával kell megvalósítanunk. Ez a mű minden politikai alkotásnál szilárdabban fogja összetartani most már teljesen egygyé lett nemzetünket; c mű, miként a Code civil, melynek fényes tulajdonságai e munkánál is ujbói mutatkoznak, a legnagyobb viszontagságok között is legállandóbb és legszilárdabb emléke lesz és marad a nemzeti derék munkának. A munka sikertelensége viszont a legnagyobb kudarcz volna, mely a német biro­dalom törvényhozásának uj életét érhetné és el nem oszlatható csügge­désnek nyitna tért. Ugy hiszem tehát, gyakoroljuk a polgári törvénykönyv­nél is azt a tartózkodást, melyet oly súlyosan éreztünk, midőn a bűnvádi eljárás alkotásában kellett közreműködnünk, s gondoljuk meg, hogy a közös munka, minden fogyatkozás és tökéletlenség mellett is, nagyot mi­vélhet, s hogy a hazának több haszna van a jogegységből, mint a teljesen indokolatlan perticularismusból. E szempontból el kell fogadnunk a jót, fentartván magunknak a jobbat azon tudatban, hogy: most vagy soha. Ezen tekintetek eléggé igazolják, ha jelenlegi tevékenységünkkel a mai törvényhozás főfeladatára szorítkozunk, ama mondás szerint, hogy a ki nagyot akar, az tudja korlátolni magát. A német polgári törvénykönyv kritikája. A német ügy védegylet véleményeinek 12. füzetében a javaslatnak a társaságokról szóló rendelkezéseit bírálja Boyens stettini ügyvéd, Davidsohn offenbachi ügyvéd pedig a javaslat telekkönyvi rend­szerével foglalkozik. Windsch eid tanár, mindenesetre a legilletékesebb bírálók egyike, igv nyilatkozott a javaslatról egy bankett alkalmával: Hát ismét meghiúsulnának reményeink ? hát nem létesülne a mos­tani javaslat alapján német polgári törvénykönyv ? Azon javaslat alapján, mely egy Pape elnöklete alatt lőn szerkesztve, kinek alig találjuk párját tudás, gyakorlati érzék, elmélkedő és munkaerő tekintetében! Módosít­sák és javítsák a tervezetet — mit nekem a <,Kauf brichf Miethe» és sok más ; csak azt ne mondják, hogy az, a mi nem tetszik, a szűkkeblű roma­nista-gondolkozás eredménye — a romanista eszközök elégségesek arra is, hogy a «Kauf bricht nicht Miethe» érvényesüljön. S gondolják meg, hogy ha a mostani javaslat alapján nem jön létre a törvény, az egyálta­lában nem fog létrejönni. Bármely más javaslat is hasonló támadásokban részesülne. Teljes vélemény-egységet elérni lehetetlenség. Mindenkinek áldoznia kell, hogy végre megalkottassék a polgári törvénykönyv. Egysé­ges polgári jog az egységes német nemzet számára ! S hogy mily nyo­masztó a jogalkalmazás szempontjából a német különjogok tarkasága, azt épen az önök kerületében (Frankfurtban) jól tudják. Gondolják meg

Next

/
Thumbnails
Contents