Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/32 / 5. szám - Sextus Caecilius Africanus jogtudós

Külföldi jogélet 391 erkölcsileg elhagyott gyermekekről szóló, 1889 július 24-ikén kelt törvény alkalmazását szabályozza. (Még mint javaslatot ismertettük, XXXI. k. 76. 1.) A törvény czélja, úgymond, külön elbánás alá venni az ilyen állapotban levő gyermekeket és rendes nevelést biztositani nekik. Az apai hatalom gyakorlása a bűnös szülőtől elvonható és magánemberre vagy az Assistance publique-re ruházható. Minthogy az apai hatalom elvesztését a büntető bíróság is kimondhatja, figyelmeztetnek az ügyészségek, hogy ily esetben indítványt tegyenek arra nézve, vájjon az az anyára ruháztassák-e át vagy más személyre. Azon esetekre nézve, midőn a szülői hatalom nem ipso jure szűnik meg, hanem csak a rokonok vagy az ügyészség kérelmére vonható el, figyelmeztetnek a közvádlók, hogy itt nem repressiv, hanem oltalmazó hatáskör van nekik adva, s ezen ügyekről rendes kimutatásokat követel a miniszter. Judicatura. A is zabád podgyászv joga. A carcassonne-i törvényszék kimondotta, hogy azon utas, ki 30 kilogramm szabad podgyászra jogot adó vasúti jegyet váltott, nem tartozik igazolni, hogy a birtokában levő málha az övé. Ha tehát az utas harmadik személy podgyászát szállítja ingyenesen, ez sem maga, sem a harmadik személy részéről nem büntetendő cselekmény. A tudományos társaságok köréből. Académie des scinces morales ct politiqucs. A szeptember 21-én tartott ülés első része Fustel de Coulanges emlékezetének volt szentelve. ]ules Simon örökös titkár felolvasta B o u i 11 i e r elnök levelét, melyben fényesen vázoltatik az elhunyt tudós tanári és irói életpályája. Frédéric P a s s y sorban méltatta munkáit, mig Ch. Lévéque az athenaei franczia iskola növendékeinek fájdalmát tolmácsolta. Glasson előadást kezdett meg «az egyház és az állam világi és szellemi viszonyairól a középkorban.)-) A szeptember 28-iki ülésben Glasson folytatta fentemiitett értekezésének felolvasását. Azután A u c o c olvasott a forrásvizeknek nagy városokba való bevezetéséről, történeti szempontból világítván meg a kérdést. E szerint régi időktől fogva a vizzel való ellátásnak három módját ismerték: folyó vizek bevezetését, források be/ezetését és artézi kutakat. Ma már kétségtelen, hogy házi czélokra (ivás, főzés, fürdés) az utóbbi mód a legegészségesebb, és hogy folyó vagy tóvizeket csak utczai czélokra kell használni. De ezen mód igen káros következményekkel lehet a vidéki lakosokra nézve. Az október 5-iki ülésben azon kérdést fejtegette a szerző, vájjon a franczia polgári törvény kellően megvédi-e az itt érdekelt lakosságot ? Ha folyóvíz vezettetik le, a partlakosoknak kétségtelen joguk van azon kár megtérítését követelni, melyet öntözési műveleteikben és gépeik kényszerű szünetelése által szenvednek. A közmunkák által okozott kár megtérítésének kérdése ez. A forrásvizekre ellenben a Code civil 641. és 642. szakaszai találnak. Ezek szerint a forrás tulajdonosának a szomszédokhoz való viszonyát az általános polgári jog irányozza. De itt a part-