Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám - Neumann - Törvényhozás; Birói eljárás a senatus előtt. - Az elhagyott gyermekek nevelése. - A közjegyzői rendtartás kiegészítése. - Javaslat a haszonbérelt föld javításának jutalmazásáról

Külföldi jogélet 77 Döntvény. A totalisateur. A futtatásoknál szokásos szerencsejátékok büntethetőségének kérdésében ellenkező birói Ítéletek kelvén, a franczia semmitőszék, mely már ismételve foglalkozott a tárgygyal (1. folyóiratunk XXIX. k. 136. 1.) most a következő elveket mondotta ki: A «részesedési» fogadás magában véve nem tilos; a ki tehát ily fogadást csak kinál vagy hirdet, még nem büntetendő. De 'törvénybe ütközik e cselekmény, ha a kínálat általánosságban bárkinek történik, s a tettes tartozik bizonyitani, hogy az, kit megkinált, alapos ismerője a lovaknak vagy lótenyésztéssel foglalkozik. Ha e bizonyitás nem sikerül, a részesedési fogadás tiszta szerencsejáték, mely nem jár számítással vagy okoskodással, s igy a törvényt sérti. «Jó lelkű jury» czim alatt a következőket irja a Journal des Débats : A sarthei esküdtszék utolsó ülésszaka nevezetes marad a jogszolgáltatás történetében. A jury felmentett egy Lemarchaud nevü leányt, ki gyermekölésben és gyermekeltitkolásban volt bűnös ; egy Carreau nevezetű férfit, ki egy féltékenységi jelenet közben revolverrel ölte meg nejét; végre egy másik emberölőt Habelin-t, ki részeg állapotban agyonütötte ipját. E minta-vő annyira ment kegyetlenségében, hogy leharapta az áldozat egyik ujját. A tárgyalások befejezésekor, mikor az esküdtszék az utolsó ügyben egy förtelmes visszaeső javára hozta meg utolsó fölmentő határozatát, az elnök ily szavakkal fordult a vádlotthoz : — X. ön elmehet. Azután félbalra a tizenkét ideiglenes biró padja felé nézve : — Önök is, esküdt uraim ! ^TSTT Mialatt az olasz országgyűlés a büntetőtörvény megszavazásának nagy munkáját végezte, Crispi miniszterelnök, személyes tekintélyét vetve a latba, keresztülhajtotta a parlamenten a közbiztonsági törvényt. A javaslat legaggályosabb része az ammonizione fentartása volt. Ezen sajátságos büntetési nemet jól meg kell különböztetni a büntető törvényben található hasonnevű intézménytől, mely nem egyéb, mint a birói dorgálás. A rendőri ammonizione oly személyek ellen alkalmaztatik, kik bűnvádi eljárásra nem érdemes, apró kihágásba estek vagy csak egyszerűen gyanúsak. Ezeket megidézi a járásbiró és meginti. Ezen intés következménye azután körülbelül az, a mit Francziaországban rendőri felügyeletnek neveznek. A megintett személy lakhelyhez van kötve, sőt bármikor, minden indokolás nélkül, határozatlan időre fogságba helyezhető. Esküdtszéki justitia. Az «ammonizione». OLASZORSZÁG.