Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)
1889/32 / 2. szám
A magyar adományrendszer története Verbőczy-ig 133 Ep azért a hűbériség eszméje fejlődésében a per excellence hóditó germánnál vizsgálandó, így aztán világosan ki lehet annak fejlődését mutatni s világossá lesz igy az is. hogy amint ott, a hol született, uralomra jutott a feudalismus, uralmát idegen földre is kiterjeszti ; ki oda is, hol azelőtt még csiráit sem tudnók felmutatni, legalább oly csirákat nem. melyeknek ily irányban fejlő képességét történelmileg megállapítani lehetne. A középkor zilált társadalmi tömkelegében az első rendet Nagy Károly létesiti ; birodalma az első egység, melyben a germán nép — ha időre is — jelentkezik, A nagy-károlyi állam nem más, mint a keresztény-germán államszervezett első kisérlete. E nagy szervezet széthullott kövei képezték az alapot, melyen a feudalismus rendje, mint az egész germán világon uralkodó intézmény, íölépü'hetett. Szent István Magyarország rendezésében a Károly-féle államszervezetet vette mintául. Ez tény. De mig nyugaton Károly után a htíbériség foglalja el uralmát, hazánk annak uralmától ment marad Honnan van ez? Károly államot szervez. István is. Károly reformál. István is. Károly a régi germán törzséletet jórészt megszünteti. István a magyart nemkülönben. Károly a jogéletet s igy a birtokot is capitularékkal szabályozza. Szent István decretumokat alkot, melyek nem e<<y helyt szó szerint megegyeznek a capitularékkal. És mégis, ezek daczára, mig nyugaton a birtok hűbérblrtok lesz, nálunk nem. Ennek oka abban keresendő, hogy a nagy-károlyi rend, mely erős lánczként a germánt a germánhoz fűzte, szétbomlott Károly halálával ; s miután nem volt többé egység, mely a germán népeket összekösse, már ezután a germán ismét csak magánviszonyt ismer, mely az egyest az egyeshez köti, de az összeséget egymáshoz nem. Igy a birtok védelme az erő lesz, mely a hűségre támaszkodik; ez pedig jutalmát a birtokban találja meg. Igy a hűség lesz a kapocs, mely az egyest az egyeshez a földbirtok alapján csatolja, s a közviszonyok egysége helyébe a magánviszonyok számtalansága lép. Nem igy hazánkban. Miután a törzsi kötelék szétszakadt, egy sokkal erősebb : az állami, lépett rögtön helyébe. S miután az istváni szervezet (melyben minden egyes, birtokával egyetemben, egyszersmind egy nagy egész alkotó része, hol az egyes : tagja az -egész államnak s viszont ez az állam minden tagjával áll szemközt) nem bomlott szét, mint a Károly-féle, de sőt még szélesebb kifejlést lelt ; ez az oka annak, hogy a magyar birtokviszonyok — ellentétben a germánná1, — hűbérivé nem lettek ! A mit röviden igy is kifejezhetünk :Mig nyugaton a magánjog eszméje, nálunk a közjogi volt az, mely a létesült birtokrendszer jellemét megadta.
