Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése stb. 61 Az idézett törvény szerint minden törvényhatóság kebelében közigazgatási bizottság szerveztetik Czélja e bizottságnak, hogy a közigazgatás összes ágaiban összhangzó működés legyen és hogy fegyelmi és felebbezési hatóság gyanánt szolgáljon. A közigazgatási bizottság tagjai részben az államkormány kinevezettjei, részben az törvényhatóság választottjai. Az állam részéről: a főispán, kir. adófelügyelő, az államépitészeti hivatalnak a törvényhatóság területén levő első hivatalnoka, a tanfelügyelő, a kir. ügyész, a posta- és távirda-kerület igazgatója — ha van, ha nincs ilyen helyben, akkor a szakminiszter mással helyettesíti e közegét. A törvényhatóságot képviselik: az alispán, a főjegyző, a tiszti ügyész, az árvaszék elnöke, a főorvos. E bizottság elnöke a főispán vagy akadályoztatása esetén az alispán, jegyzője a főjegyző. A bizottság tagjai még ezeken kivül a közgyűlés által 2 évre választott 10 tag. A bizottság tagjai a szakukhoz tartozó ügyekben előadók gyanánt szerepelnek, a törvényhatósági közigazgatás ügyeiben az alispán az előadó, vagy ha ez nem elnököl : a főjegyző. A bizottság hatásköre háromféle, u. m. i. intézkedik mindazon közigazgatási ügyekben, melyeket ezen és más törvény hozzá utasit; 2. a fegyelmi hatóságot gyakorolja ezen vagy más törvényben kijelölt esetekben; 3. határoz azon felebbezési ügyekben, a melyek ezen törvény vagy más törvény által hatáskörébe utaltatnak. Hozzá van pedig utasítva csaknem az összes közigazgatás, mert intézkedik, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatás Összhangzatosan teljesíttessék; a törvények, kormányrendeletek és szabályrendeletek alapján beosztja azon közigazgatási teendőket, melyekhez több közigazgatási ág közegeinek közreműködése szükséges ; az egyes közegeket teendőik iránt utasítja. Eljár az egyenes adók kivetése, beszedése, kezelése és behajtása s a közvetett adók, illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő kincstári és egyéb követelések behajtása körül. Továbbá hatásköréhez tartozik az egész közmunka ügy, a népoktatási viszonyok, a posta- és távírda ügyek, a börtönök ügye és a védtorvény 44. § a értelmében kivételes nősülési kérelmek ügye. A fegyelmi hatóságot részint első fokban, részint felebbvitel utján gyakorolja: első fokban saját tagjai felett, kivéve a királyi ügyészt, kire az 1871 . VIII. t.-cz. rendeletei állanak ; másodfokban" határoz a többi állami, törvényhatósági és községi tisztviselőknek hozzája felebbezett ügyeiben. Mint felebbviteli hatósághoz felebbezendők: a) a községnek egyesek magán konkrét ügyeiben hozott határozatai; b) a községi igazoló választmánynak azon határozatai, melyek az 1871 : XVIII. t.-cz. 54. §-ának értelmében a törvényhatósághoz voltak felebbezendők; c) az alispánnak magánosok ügyében hozott és a törvé-