Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

A büntető törvény revisiójához 7 3. Ugyanazon czél érdekében, hogy a börtönnel még meg nem ismerkedett állampolgárok a börtöntől lehetőleg megkímél­tessenek, az elitélt kérelmére meg volüa engedendő, hogy a be­hajthatlan pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságbüntetést az elitélt állami, törvényhatósági vagy községi közmunka teljesí­tése által megválthassa. Az olasz javaslat szerint két napi munka egy napi letartóztatásnak felel meg. Oly esetek, melyekben hasonló intézkedés czélszerüen lett volna alkalmazható, itteni gyakorla­tomban ismételten fordultak elő. III. 42. §. 2. bekezdés. Kérdés merült fel, vájjon ezen esetben a javitó intézetben töltendő idő tartamát a bíróság itéletiieg állapitja-e meg ? A kérdés a jövőben az eddiginél nagyobb fontossággal fog bírni, ha, mint remélhető, a javitó-intézetek száma szaporodni fog. Czélszerü azért, hogy minden kételynek eleje vétessék, határozott kimondása annak, hogy ezen időtartam az Ítéletben meg nem állapítandó. A kérdés ugyan vitás. A római nemzetközi börtönügyi congressus az időtartam meghatározását a biró hatáskörébe utalja. Én a dolog természetében fekvőnek tartom, hogy a kényszernevelés tartamát csak a javító-intézet felettes hatósága határozhatja meg czélsze­rüen. Az egyedüli, az egyéni szabadságból meríthető ellenérv súlyát megdönti az, hogy itt nem szabadságbüntetésről, hanem kényszernevelésről van szó. IV. 53- §• A gyakorlatban kétséges, mily nemű szabadságbüntetésre változtatandó át a vétségre főbüntetésként megállapított pénzbünte­tés, ha vádlott a vétségen kívül kihágás miatt elzárásra is ítéltetett. Typikus eset: becsületsértés és a kbtkv. 41. §-ába ütköző fenye­getés halmazata. A kir. Curia a helyettesítő szabadságbüntetést az egyik esetben fogházban, néhány hónap múlva, egészen analóg esetben, elzárásban állapította meg. (Bünt. Jog Tára VI. k, 41. lap.) A későbbi gyakorlat is ingadozó. Mely ingadozás meg­felelő intézkedést tanácsol. Az intézkedés érdemére nézve részem­ről mivel sem tartom indokolhatónak azt, hogy egy vétségre a kihágás büntetése alkalmaztassák s igy a tettes enyhébben bün­tettessék csak azért, mert nem csak vétséget, hanem azonfelül kihágást is követett el. V 54- §• A 42. sz. döntvény kimondja, hogy az 54. §. 2-ik bekezdése pénzbüntetés czimén megfizetésére kötelezendő az esetre, ha az ítéletben megállapított határidő alatt ugyanazon vagy más büntetendő cselekménybe esnék vissza; az ez utóbbira a törvény által megállapított büntetésnek fenntartása mellett. A kezes elfo­gadhatósága fölött a biró határoz. Az ítéletben kimondandó, hogy ha az elitélt a fenebbi (fizetési) kötelezettséget el nem vállalja vagy elfogadható kezeseket nem állit, a bírói dorgálás helyébe az elkövetett büntetendő cselekményre megállapított büntetés az Ítéletben meghatározott tartamban vagy összegben lép.

Next

/
Thumbnails
Contents