Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/31 / 1. szám

A német polgári törvénykönyv tervezete, különös tekintettel a magyar által, magánjogi törvénykönyv tervezetére. Dr. KISS MÓR kolozsvári egyet, tanártól. (Hatodik közlemény.)* y. Az általános rész egyéb határozmányain A n. t. Ötödik fejezete a vétkesség meghatározását tartalmazza. S itt szó van először a culpa-ról (Fahrlássigkeit), mely akkor fordul elő, midőn «nem egy rendes családapa gondossága vétetik alkalmazásban A m. t. (ált. r.) 151. §-ának első bekezdése szerint c gondtalanság azon vigyázat elmulasztása, minőt rendes és gondos ember1 szokott tetteire fordítani*. Ha e meghatározásokat gyakorlati hatásukban veszszük, kétségtelenül rájövünk arra, hogy a két tervezetben foglalt látszólag különböző mérték, a valóságban födi egymást. Ha a rendes családapa gondossága «különösen súlyos módon hanyagoltatik eU (in besonders schwerer Weise vernachlássigt wird) ugy a n. t. szerint, vastag gondatlanság (grobe Fahrlássigkeit) fordul elő.2 A m. t. eredetileg ezt a határozmányt tartalmazta: «Gondatlanság, azon vigyázat elmulasztása, minőt rendes és gondos ember szokott tetteire fordítani .... Ha pedig azon csekélyebb vigyázat is e 1 m u 1 a s z t a t o 11, minőt kevésbbé rendesés gondos emberek is szoktak tetteikre fordítani, a vétkesség foka a szándékossal egyenlőnek tekintendő.*3 A római jognak ezt a culpa lata ját, mely azonban még a drezdai jav. 228. art.-baj is utat talált, méltán mellőzte — az ujabb felfogás szem előtt tartásával — a szakértekezlet.4 * Az előző közleményeket 1. XXX. k. 83., 170., 272., 356., 434 s. köv. 11. 1 Már a magyar kötelmi jogterv. 200. §-a «ta rendes családapa gondjs ságáról* szól. 2 L. n. t. 144. §. i-ső és 2-ik bekezdését. 3 L. m. t. 151. §. i-ső és 3-ik bek. 4 L. a szaktanácskozmányról kiadott jegyzőkönyvet, 128. 1.