Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

10 Dr. Beck Hugó tekben — kivéve ha a munkás szándékosan idézte elő a balesetet, a nélkül hogy abban megakadályoztathatott volna — nem egészen felelősségmentes, hanem korlátolt felelősség terheli; a munkás relatív keresetképtelensége esetére 2560 francs és absolut munkaképtelenség esetére 5120 franc kártalanítással tartozik. Az igények sommás eljárás utján érvényesitendők. A bizottság ezen jelentést a kamarához beterjesztette. Felemlítendő még, hogy 1885. és 1886. években Rouvier, továbbá L o c k r o y, azután De M u n és társai és végre B 1 a v i e r részint a kényszer, részint az önkéntes biztosítás elvén alapuló ujabb javaslatokat terjesztettek a törvényhozás elé. F) Belgium, és Németalföld. A baleseti károk iránti felelősségre nézve Belgiumban a Code Napoléon fentebb idézett intézkedései mérvadók. A munkásoknak baleset elleni biztosítása a törvényhozást eddig nem foglalkoztatta. Az 1851. évi ápril 3-iki törvény (Loi sur les sociétés, de secours mutuel) alapján kölcsönös segélyegylet alakult, melynek munkás-tagjai, ha baleset éri őket, az alapszabályszerü segélyezésben részesülnek. Németalföldnek szinte nincsenek külön törvényei a baleseti károk iránti felelősségre nézve. A polgári törvénykönyv határozatai irányadók. A munkaadót csak akkor terheli felelősség, ha a balesetet saját vagy megbízottjának vétkessége idézte elő és a bizonyítás arra hárul, ki a vétkesség alapján igényeket érvényesít. G) Anglia. Angliában a baleset által okozott károk iránti felelősségre nézve az 1880. évig speciális törvény nem létezett. A common law volt irányadó. A munkaadó (master) a szolgálatában álló személynek (servant) károsodásért nem volt felelős, ha a kártokozó esemény a károsulttal együtt szolgálatban álló személynek (fellow servant) cselekménye vagy mulasztása által és a közös foglalkozás alatt következett be. A hetvenes években tétettek meg az első kísérletek, melyek a munkaadónak felelősségét a munkás irányában törvényileg szabályozni kívánták. Egyelőre eredmény nélkül. Csak 1880. év szeptember 7 én jött létre az iparvállalkozóknak a munkások iránti felelősségét szabályozó és a balesetek által okozott károk megtérítésére vonatkozó törvény (Employers' Liability Act. 43 és 44 Vict. C. 42). Ezen törvény szerint a vállalkozó felelős a munkásnak azon testi sértésekért, melyeknek okai : a gépek hiányos minősége, a hivatalnok vagy a munkás felettes közegének hanyagsága, a vállalkozó szolgálatában álló személy cselekménye vagy mulasztása (ha ezen cselekmény vagy mulasztás