Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)
1888/29 / 2. szám
82 Dr. Plósz Sándor tokbirósági hatáskört nem adjuk meg neki. A szerződés érvénytelenségének vagy megtámadhatóságának kérdése például nem csak a törlési perben jön szóba, hanem ép ugy elbírálható lehet abban a perben is, a melyet a vevő indit a tulajdonos ellen. Es azután hol maradnak az ingókra vonatkozó dologi jogi perek. Ezek talán egyszerüebbek ? Arról, hogy mai jogunk szerint éppen a legbonyolultabb dologijogi ügyek, a telekkönyvi kiigazítási perek, határtalan érték erejéig a járásbírósághoz tartozhatnak, nem is akarok szólani. Éppenséggel nem értem azt az okoskodást, hogy a birtokbirósági ügyeket azért nem lehetne a járásbírósághoz utasítani, mert azokat, a mennyiben esetleg szövevényesek, a sommás eljárás szabályai szerint gyorsan megvitatni és elintézni nem lehet. Azt igenis értem és tudom, hogy bizonyos ügyeket azért szokás a járásbírósághoz utasítani, mert azok ott gyorsabb elintézést nyerhetnek, mint a törvényszéknél. De ezt nem lehet megfordítani. Ha pedig a gyors elintézhetés kritériuma nem akar mást mondani, mint hogy az ügynek egyszerűnek kell lenni, akkor felesleges volt azt még egyszer fölemlíteni. Egyébiránt a járásbirósági eljárás szerint még a bonyolódottabb birtokbirósági ügyek is, átllag mindenesetre gyorsabban fognának elintéztetni, mint a törvényszéki eljárás szerint. Ez azonban talán csak nem hátrány. Azzal szemben pedig, hogy éppen a szövevényes ügyek elintézésére az egyesbiró előtti eljárás kiváló mértékben alkalmas, csak arra akarok hivatkozni, hogy jelenlegi perjogunk szerint a birtokrendezési, kisajátítási, kiskorúság meghosszabbítási stb. ügyekben, a tényállás tisztába hozatalát kiküldött biró előtti tárgyalással érjük el. A múltban a külön birtokbirósági hatáskört megmagyarázza az a felfogás, hogy a törvényhatóság saját területének kizárólagos birája; megmagyarázhatja továbbá az a körülmény, hogy a sommás eljárás eredetileg csak kivételesen csekély értékű, világos adóssági perekre lett behozva, s csak lassankint foglalt tért, ugy hogy azzal szemben a külön birtokbirósági hatáskör nem annyira kivételkép construáltatott, hánem inkább szabálykép tartatott fenn. De mindez nem lehet irányadó reánk nézve, kik a törvényhatósági bíráskodással és a ma már anachronismust képező történeti reminiscentiákkal szakítottunk, kik már ma sem ismerünk többé az ingatlanra általában vonatkozó külön birói hatáskört és most arról tanakodunk, hogy a bíróság külső szervezetét az érték-prínripiumra alapithatjuk-e. Olyan okot, a mely ma a külön birtokbirósági hatáskör fentartását igazolhatná, nem találunk. De igenis vannak okok, a melyek a járásbíróság hatáskörének a birtokbirósági ügyekre való kiterjesztését indokolják. A birtokbirósági ügyek tudvalevőleg legczélszerübben az ingatlan fekvése helyén intézhetők el. Ez képezi a fórum rei sitae czél-
