Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)
1888/29 / 1. szám
A boszniai központi büntető-intézet szervezete 53 rabok minden más tekintetben is szigorúan alávetnék a házi- és szolgálati rendnek. 6. §. A rab, testi vagy elmebeli megbetegedése esetén, a körülményekhez képese az intézeti kórházban gyógykezelendő, esetleg elmegyógyintézetbe szállítandó. — A kórházban vagy elmegyógyintézetben töltött idő a büntetés tartamába beszámittatik, kivéve ha a rab, orvosi tanúsítás szerint, a testi vagy elmei betegséget színlelte. b) A büntetés végrehajtásának t agai ás a. 7. §. A zenicai központi büntető intézetben a szabadságbüntetések a következő tagolásban hajtatnak végre: 1. Magánelzárás a büntetés kezdetén. 2. Közös fogság elkülönítéssel éjjel é5 munkaszünet idején. 3. Közvetítő intézetbe szállítás. c) A büntetés első foka : magánehárás. 8. §. A rab mindjárt a büntető intézetbe való beszolgáltatása után bizonyos időt magánelzárásban tartozik tölteni. — A magánelzárás rendszerint három hónapig tart; a rab jelleméhez, erkölcsösségéhez és magaviseletéhez képest azonban ez súlyos börtönre való elitélés esetén két hóra, egyszerű börtönre való elitélés esetén I hóra rövidíthető — viszont, a közveszélyesség vagy az erköcsi züllöttség fokához mérten, a szabad^ágbüntetés nemére való tekintet nélkül, három hónapnál hosszabbra is kiterjeszthető. — A magánelzárásnak egy évet meghaladó időtartamra való kiterjesztéséhez az országos kormány jóváhagyása szükséges. 9. §. A magánelzárást alkalmazni nem szabad, ha az a fegyencz testi vagy szellemi épségét közvetlenül veszélyezteti; félbeszakítandó, mihelyt az orvos ily veszély jelenségeit észleli s bejelenti. 10. §. Ha a magánelzárás az előbbi szakaszban felhozott okból a büntetés kezdetén nem alkalmaztatott, vagy ha félbeszakittatott, az, amennyiben a félbeszakítás okai megszűntek, a büntetés tartamának első felében utólag alkalmazandó. — A büntetési idő felén tul és az élethossziglani szabadságvesztésre itélt rabnál a büntetési idő első tíz évén tul, a magánelzárásnak mint első büntetési foknak nincs helye. — Azonban mint fegyelmi büntetés vagy kényszerítő okokból, óvintézkedés czéljából, a megánelzárás a ház- és szolgálati rendszabály értelmében a büntetés egész tartama alatt alkalmazható. 11. §. A magánelzárásban a fegyencz éjjel és nappal mindenkitől elkülönítve tartatik zárkájában ; kivételnek csak a szolgálati és házirendben előirt látogatásokra, az iskolai oktatásra, az istentiszteletre és a szabad levegőn való időzésre nézve van helye. A magánelzárásban levő rab kiszabott munkáját zárkájában tartozik teljesíteni. Alkalmas könyvek olvasása meg van engedve.— A szabad levegőn való tartózkodás alatt a magánelzárásban levő rabok a
