Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

6 Dr. Beck Hugó Minden balesetnél az első négy hét alatti gyógyítási és gondozási költséget a vállalkozó viseli. Csak ezen. idő letelte után szolgáltata biztosító intézet évi járadékból álló kártérítést. A kártérítési igényeket v á 1 a s z t o tt b i r ó s á g állapítja meg véglegesen, ezen bíróság tagjait részben a vállalkozók és biztosítottak választják, részben a kormány nevezi ki. A választott bíróságnak határozatai ellen nincs semmi jogorvoslatnak helye. A biztosítási járulékokat 3/4 részben a vállalkozók, y4 részben a munkás fizeti, a íizetéstelen vagy i frt átlagcs napi bérnél kisebb fizetéssel biró munkások a díjfizetés alól felmentvék és ezek helyett a munkaadó viseli a járulékokat egészben. A biztosított és ennek hátrahagyottjai a vállalkozóellen csupán szándékosan előidézett baleseteknél emelhetnek igényeket, a biztosító intézet irányában azonban a vállalkozó vétkességért is felelős. Ezen javaslat a képviselő- és felsőházban tárgyaltatván, némi módosításokkal láttatott el. A javaslat azon intézkedése, hogy a balesetet követő négy hét alatti gyógyítási és gondozási költséget a vállalkozó tartozik viselni, kihagyatott; továbbá azon intézkedés hogy a biztosítási jáiulékokat 3/4 részben a vállalkozó, y4 részben a munkás fizeti, oda módosíttatott, hogy a vállalkozó 90%-ai és a munkás io°/0-al járul a biztosítási díj fizetéséhez. Az osztrák javaslatnak törvényhozási tárgyalásai végleg befejeztetvén, a törvény promulgatiója legközelebb várható. C) Sveicz. A baleset által okozott károk iránti felelősség a vasúti és gőzhajózási vállalatokra nézve az 1875. évi július ii törvény által nyert szabályozást. A törvény megállapítja a vállalat felelősségét, ha a vasút építésénél a vállalat vétkességéből halál vagy testi sértés okoztatik; ha pedig a vasút vagy a gőzhajózás üzeme alatt fordul elő a halál vagy testi sértés, a vállalat felelősséggel tartozik, hacsak be nem bizonyítja, hogy a balesetet vis major vagy a sérült hibája idézte elő. Megtérítendő a gyógyítási illetve temetési költség és ezenfelül a szenvedett vagyonhátrány évi járadék vagy végkielégítési tőkében. A kártérítés összegét a biró belátása szerint állapítja meg. A törvénynyel ellenkező szerződési rr.egállápodások érvénytelenek. Ezen törvény határozatai a gyári munkások baleseteire ki nem terjeszkedvén, ideiglenesen — egy ily iránybani törvény meghozataláig — az 1877. évi márczius 23-iki gyári törvény kívánt a hiányon segíteni. A gyáros felelőssé tétetett a gyári üzem alatt beállott baleset által okozott károkért, hacsak be nem bizonyítja, hogy a balesetet vis major vagy a sérültnek hibája idézte elő. Ezen törvény azonban a károsítottak