Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

Az olasz büntetőtörvénykönyv tervezete 49 szitő, másfelől véghezviteli cselekményeket mutat ; hogy a kisérlet (ide számítva a nem sikerült büntettet is) mint befejezetlen bűntett, nem lehet a büntető törvény tárgya, mert ez befejezett büntettalakot kiván ; hogy tehát a tiszta, egyszerű kísérlet, melynek büntetendősége a socialis veszélyen alapszik, a rendőri büntető törvénybe tartozik ; hogy az legfeljebb mint egy nagyobb bűntetthez vezető közöttes delictum tartozik a büntető törvénybe, és ekkor súlyosító körülményt képez; hogy a kísérlet (s néha az előkészítő cselekmények is) kivételes socialis elővigyázatból a rögtöni társadalmi védelem czéljából nyilvánítható büntetendőnek. A radicalismus vádjával szemben, melyet ezen eszmék ellenében hangoztattak, utaltam Seegerrel folytatott vitámban29 a római jogra s nincs semmi okom nézetemet megváltoztatni, bár nem lehet reményem, hogy manap ezen eszméket valamely büntetőtörvénykönyvben megvalósítva lássam. Positiv szempontból a javaslat által is helybenhagyott toscanai tanhoz csatlakozunk és kívánjuk a kísérlethez i. oly cselekmények végrehajtását, melyek bűntett elkövetésére való akaratot tanúsítanak- ; 2. még pedig olyanokat, melyek ama czélra alkalmasak és természetüknél fogva a véghezvitel kezdete gyanánt jelentkeznek; 3. és ekként tovább fejlődnek, ha nem is végződnek a befejezéssel, mert ha az elkövetésre szükséges összes cselekmények végrehajtvák és csupán az eredmény marad el, az u n. «reato mancato» esete forcg fenn; hogy 4. a cselekmények megszakítása és az eredmény elmaradása csak véletlen, a tettes akaratától független körülmények folytán történjék, és végre 5. hogy e két esetben a befejezett bűntetthez képest a büntetés igazságosan leszállítandó, a kísérletnél két-három fokkal, a reato mancatonál egy fokkal. Végre az önkéntes elállásnál büntetlenségnek volna helye, a mennyiben a tett már magában véve büntetendő cselekményt nem foglal magában —mindez olykép, a mint a javaslatban foglaltatik. Tajani javaslata és a képviselőház által elfogadott Manciniféle javaslat között ugyan eltérés van annyiban, hogy az utóbbiban a két alak megvan különböztetve. A 61. szak. ezeket mondja: E colpevole di reato tentato ; ellenben a 62. szak. : E colpevole di reato mancato ; míg Tajani javaslata szerint a törvény szövegében e szavak nem fordulnak elő. Minthogy már e tárgynál vagyunk, egy ujabb elmélet foly tán óhajtanánk arra utalni, hogy a bűntett-fogalom meghatározásának objectivnek kell lennie, miért az emiitett szakaszok helyébe a toscanai törvény 42. és 43. szakaszait óhajtanok felvétetni.30 29 V. ö. Buccellati e Ferrini, il tentativo nelle leggi e nella giurisprudenza romána, Venezia 1884. 30 A bűntett objectivitása, azaz a jogrend megsértéséből merített fogalma és a büntetés objectivitása, azaz a jogrend helyreállítása, a büntető jogtudomány főfogalmai. Magyar Igazságügy 1888. XXIX. r. 3