Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/30 / 1. szám - Bologna

Bologna 3 Az első okirat, melyen Irnerius előfordul, 1113-ból való; ott a «causidicus»-ok élén említtetik. 1116-tól 1118-ig- «judex>-nek neveztetik és rendesen mint a judexek elseje ; s minthogy a bírákat koruk szerint szokták felsorolni, Irnerius akkor már nem lehetett fiatal ember. Mint ilyen judex szerepel 1116-ban azon okmányon, melylyel V. Henrik pártfogása alá veszi Bologna polgárait és nagy kiváltságokat adományoz a városnak; e minőségeben követi a császárt Rómába a pápaválasztáshoz. Tevékenységének utolsó nyomára 1125 deczember 10-én akadunk. Már fentebb láttuk Burchard tudósításából, hogy miért hagyta el Irnerius a rhetorikát a jogtanitás kedvéért. Matild grófnő kívánságára történt ez. Ezen események ideje 1085 lehetett; Pepo valószínűleg nem élt már, mert Irnerius segítség nélkül volt kénytelen jogi tanulmányait folytatni. Irnerius tanításának sikere nemsokára mutatkozott: a XII. század első negyedének vége felé a bolognai jogiskola már hires volt. Azonban egész a század közepéig még mindig mint a művészetek iskolája szerepel. A fejlődés menetét igy vázolja Carducci: «Megjelenik valamely tanár, utána a másik, körülöttük iskola ; a körülmények szelíd kényszere, a hagyomány és a tanítás önkéntes fejleményei, az uj szellem és az uj szükségletek eredménye ez. Magánúton támadt és gyarapodott, de azonnal oly tekintélye volt, hogy a tanitó úgyszólván a császár oldala mellett szerepel.* A jogi oktatás túlsúlya a roncagliai gyűlés (1158) óta kezd érvényesülni. Irnerius utódai, a négy hires doctor (Bulgarus, Martinus, Ugo és Jacobus) nagy szerepet játszottak e gyülekezeten. Alkalmasint ők szerkesztették a H a b i t a Authenticát, melyben a lombardok királya különös pártfogást ígér «omnibus qui causa studiorum peregrinantur scholaribus, et maximé divinarum atque sacrarum legum professoribus*, s a tanulóknak kiváltságos bíróságot adományoz «coram dominó aut magistro suo vei ipsius civitatis episcopo». A jogtanárok egyébkép Justinian törvényére vezették vissza előjogaikat. A dominus czimet vették fel, a művészet tanárainak hagyván a magister jelölést; a jogtudósok számára lovagi rangot követeltek. Azonban ez inkább csak diszes geneologia, mint valóság, mert már az iskolának Rómából való elköltözése is ellenmond ama törvénynek. Tényleg az olasz polgári élet fejlesztette az ujabb jogtudományt s a középkori császárok kegye és érdeke emelte nagyságra. A császárok, különösen Barbarossa Frigyes, pártolják Bolognát és a római jogot; a tanárok nagy szolgálatokat tesznek nekik; a német ifjak tömegesen sereglenek Bolognába. Lassankint a jogi oktatás teljes uralomra jut, a a szabad művészetek régi iskolája majdnem teljes feledésbe megy. A külső körülmények nagyban kedveztek és kedveznek még ma is Bolognának. A város központi, könnyen hozzáférhető fekvése, szép vidéke, egészséges éghajlata, jó módja, az anyagi élet 1*