Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 6. szám - A londoni rendőrség

Szemle 43i hinni, hogy ily óvintézkedések mellett minden érintkezés lehetetlen; és mégis előfordul. Csak nemrég találtak egy kiszítt czigaretta szopókáján apró betűkkel irt és «védangyalunk által továbbítandó » tudósítást. E tudósítások később mindkét vádlott ellen fontos terhelő adatul szolgáltak. A vizsgálat kiderítette, hogy a «védangyal» a felügyelő zsandárok egyike volt. Halálra Ítélték, azonban élethossziglani bányamunkára nyert kegyelmet. A foglyok fegyelmi büntetése a saját pénzükön való beszerzések és a dohányzás megtiltásában, a könyvek megvonásában és végre egészen sötét zárkába való elzárásból áll. Verés soha sem fordul elő; annál inkább a mesék sorába tartozik a kínvallatás. A felügyelő - szolgálatban, miként már említve volt, különösen a zsandár vesz tevékeny részt. Ő Oroszországban különös szerepet játszik ; a titkos rendőrségnek legtevékenyebb segéde és sok állami titok tudója. Azért egészen külön esküt tesz, kötelezvén magát, hogy esetleg apját, anyját, feleségét és gyermekeit is elárulja. A zsandár-ezredes már 15 év óta foglalja el helyét. Őrizte mindazon személyeket, kik az utolsó évtizedben császárgyilkosságban, a császár és magas államhivatalnokok elleni gyilkossági kísérletekben részesek voltak és csalhatatlanul emlékezetben tartja valamennyiüket. Solowjew, ki 1879-ben négyszer lőtt II. Sándorra, Kwjatkowski, ki a télipalotát fölrobbantotta, mi vagy ötven derék katonának került életébe, Sheljabow, a vad összeesküvő, Ryssakow, Perowskaja, az 1881. évi márczius 13-iki és az 1887. évi márczius 13-iki összes büntevők mind az ő kezén mentek át. Mikor utolsó utjokra mentek, búcsút vettek tőle és köszönetüket fejezték ki a tapasztalt jó bánásmódért. Még Dubrowin is, az egykori tiszt, a császárgyilkosok egyike, ki nem ugy mint társai csendesen és bátran, hanem dühösen ment a vesztőhelyre és ellenszegült a kivégzésnek, szitkokat szórva a czárra : midőn kivégeztetése czéljából Kronstadtba vitetett, köszönő szavakkal búcsúzott el az ezredes tői. O tanuja a foglyoknak legközelebbi hozzátartozóikkal megengedett beszélgetéseknek, melyek oly ritkán engedtetnek meg, tanuja utolsó kölcsönös bucsujoknak is. A londoni rendőrség. 1886 január havában az angol főváros rendőrségének teljes személyzete 13,289 egyénből állott, ezek: 2 kerületi felügyelő, 1 büntetőoszályi főnök, 24 osztályfelügyelő, 637 ellenőr, 1119 altiszt és 11,506 rendőr (constable). Az egész testületet a fővárosi rendőrség biztosa (commissioner) vezeti. Utóbbit a belügyminister nevez ki és ettől kapja utasításait. Közvetlenül alatta áll 3 segédbiztos és 5 főőr. Mikor Noward 1884-ben a bűnügyi osztálytól visszavonult, az igazgatói állás nem töltetett be, és a hivatalt jelenleg is az egyik segédbiztos vezeti. Voltak évek, mikor 4 kerületi felügyelő működött, de minthogy e hivatal nem épen kiváló fontosságú, a beállott két üresedést nem töltötték be. A rendőrségnek azonkívül van pénztárosa, jogtanácsosa, sebészfelügyelője, segédhivatalaiban 2 felügyelője és 30 tisztviselője. A londoni rendőrség területe mintegy 400 (angol) n-mértföld; London városán kívül kiterjed Middlesex grófságra és a Hertfordshiretól délre, Essextől délkeletre, Kenttől északkeletre fekvő vidékekre, továbbá a Surrey grófság északi részén elterülő kerületekre. E térség Charing Crosstól számitva 15 mértföldnyi sugárban veszi körűi a fővárost. Az 27*