Magyar igazságügy, 1888 (15. évfolyam, 29. kötet 1-6. szám - 30. kötet 1-6. szám)

1888/29 / 1. szám

Fölösleges és veszélyes rendelkezések. Irta CARRARA, ford. dr. TARNAI JÁNOS. Intézzétek a legegyszerűbb paraszt-menyecskéhez a következő kérdést: Ha este a tyukketreczedbe nyúlnál, hogy másnapi asztalodra csirkét végy ki belőle, s tévedésből a tyúkot találnád megfogni; mit csinálnál? «Mit csinálnék? Könnyen megmondhatom : elereszteném a tyúkot s visszatérnék a csirkét keresni » Ki tanította a műveletlen asszonyt ezen egyszerű feleletre? A józan ész. Kérdezzétek tőle folytatólag : Ha biró volnál és elrendelted volna Cajus elfogatását, de a rendőrök tévedésből Semproniust fogták volna el, a ki nem bűnös; mit csinálnál? «Mit csinálnék ? Könynyen megmondhatnám: szabadon bocsátanám Semproniust s elküldeném a poroszlókat, hogy keressék Cajust.» Kitanította az együgyű menyecskét e feleletre ? A józan ész. De az 1865 iki törvény alkotója előtt a józan ész oly dolog, melyet a hatósági közegekben nem lehet föltételezni : azért szükségesnek találja a legvilágosabb szabályokat is megannyi tételes, ünnepélyes, kifejezett törvényparancsokká tenni. Ott van az uj büntető eljárás 195. szakasza: «A letartóztatott személy a parancsot kibocsátó hatóságnak adandó át; ha ez arról győződik meg, hogy a letartóztatott személy nem az, a ki ellen a parancs kiadatott, őt jegyzőkönyv felvétele mellett szabad lábra helyez i.» Ó, mi bölcs a mi törvényhozónk ! Mi bámulatosan tiszteli az emberiség törvényeit 1 A 195. szakasz e gondviselő rendelkezése nélkül a biró azt hitte volna, hogy azt a szerencsétlent a fogházban kell tartania, s megszámoltatni a cselekményért, mely miatt tévedésből elfogták. Ilyen volt körülbelül a régi kínvallatás hajdani védőinek elmélete, kik szintén komolyan azt mondották, hogy a tortura jogszerű büntetés azért, mertvalaki gyanúra szolgáltatott okot. De, Istenemre mondom : a büntető tudomány Itáliában nem annyira elmaradott, a birák erkölcsi érzéke nem oly alacsony, hogy eszükbe juthatna egy ártatlan embert tenni felelőssé egy rendőr személyi tévedéseért. E rendelkezés tehát a szó teljes értelmében nevetséges. Minek mondották ki ? Pusztán csak a bölcseséggel, az előMagyar Igazságügy i388. XXIX. i. 2