Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A baleset fogalma a biztosítási jogban

10 Dr. Eeck Hugó elismerte) balesetek alkalmával jelentékeny segélyösszegek nyújtása által sokat lendítenek a munkások anyagi helyzetén. Németországban a gyárosok karolták fel az intézményt, hogy elhárítsák magokról azon kártérítési kötelezettséget, melyet a törvény a nálok alkalmazott munkásoknak foglalkozásuk alatt ért balesete alkalmából reájok rótt. Később azonban a munkaadó biztosítást keresett minden baleset ellenében, mely munkásait éri. És ezt követte a munkásosztály baleset elleni kötelező, együttes biztosításának állami szabályozása, eleinte kisebb és azután szélesebb körben. Ausztriában a baleset elleni biztosítás fejlődése a németországihoz hasonló irányban halad. Meghonosodott az egyénenkénti és az együttes biztosítás intézménye. Az együttes biztosítás kötelező állami szabályozása azonban itt csak legközelebb fog törvény alakjában promulgáltatni. Hazánkban a baleset elleni biztosítás csak néhány év óta van használatban és kiterjed a baleset minden nemére egész általánosságban. Megtaláljuk itt az együttes biztosítást és az egyénenkénti biztosítást, foglalkozás közben vagy azon kivül bekövetkezett balesetek ellenében. II. A baleset elleni biztosítás kártérítést nyújt azon esetre, ha baleset oly testi sérülést idéz elő, mely a biztosított halálát okozza, vagy a melynek következtében a biztosított teljesen munkaképtelenné vagy ideiglenesen keresetképtelenné válik. A biztosító vállalatok feltételeiben nálunk is külföldön is, rendszerint a baleset eredményét és részben a kártalanítás alapfeltételeit találjuk körvonalozva, de nem a baleset fogalmát. Vizsgáljuk abaleset fogalmának alkotó elemeit és nézzük meg közelebbről azon jellegező ismérveket, melyek a baleset biztosítás jogi fogalmának meghatározásához szükségeltetnek. A baleset nélkülözhetlen kelléke a véletlen. A testi sérülést okozó behatásnak véletlennek kell lenni. Véletlen alatt általánosságban oly esélyt értünk, melyet lehetőnek tartunk, de melynek jelenkezése váratlan, bekövetkezése előre nem látott és bizonyossággal előre meg sem határozható (pl. a háztetőről tél idején leesik egy nagy hótömb). Ez azonban biztositásjogi szempontból nem véletlen. A biztositásjogi véletlennél megkívántatik, hogy vonatkozásban álljon az egyénnel és kárt okozzon testi integritásában. Vagy is az előre nem látott és nem feltételezett esélynek vonatkozásban kell lennie az individuummal és valamely kárt okozó hatással kell kapcsolatban állania.* * König szerint: «Eine schadenbringende Thatsache, welche wenigstens nach dem gewöhnlichen Lauf der Dinge nicht einzutreffen pflegt.» («Ueber den Begriff