Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 2. szám - Szóbeliség és Írásbeliség

82 Dr. Győry Mihály nek képzelték és képzelik. A «szóbeliség* az volna, hogy az itélő biró közvetlenül észleli a peranyagot. Azt jelenti, hogy ítélet alapja csak az lehet, a mit a biró közvetlenül észlelt. Az «írásbeliség* az absolut okiratszerüség elve (Beurkundungsprincip). Azt jelenti, hogy a pertartalom azonos az iratok tartalmával. Lehet a szóbeli eljárásban írni, az Írásbeliben szólani. De emitt a percselekmények mérvadó megjelenési alatcja az irás s a netaláni élő szó csak mellékes dolog. Amott, a szóbeli eljárásban, a mérvadó megjelenési alak a peranyagnak szóbeli közlése az itélő bíróval, az irás pedig csak az emlékezet, a tanúsítás eszköze. Helytelen volt, ezen ellentétnek alapvető, peralakitó jelentőseget tulajdonítani és a szóbeliség következetes keresztülvitelét az eljárási rendszer önczélja gyanánt fogni fel. A pertartalom mérvadó megjelenési alakjának kérdése nem elvi, hanem czélszerüségi kérdés. A per nem széptani, művészeti alakítás, melynek lényegét az érzékekre ható alak képezi. A peres eljárás az ész alkotása, s?.orgosan kigondolt, a logika szigorú törvényei szerint készült gépezet, melynek lényegét a czél határozza meg. A peres eljárás czélja : az állami jogsegélyt a pertárgy természetének megfelelően, igazságosan adni meg. A pertárgy természetéből folyik a polgári és a büntető per közötti mélyre menő különbség. A polgári ügy természetéből folyik : az anyagi és alaki két-fél-viszony, az államnak és közegének (a birónak) érdeknélkülisége a per tárgyával szemben, a hivatalbóli eljárás kizárása, a peres felek rendelkezése a per tárgya, az eljárás megindítása, folytatása és befejezése, a per tartalma és tárgya fölött. A polgári ügy természete teszi lehetővé a támadás és a védelem eszközeinek elosztását, némely bizonyítékok egyezségi természetét, a bírósági beismerés hatályát, a makacsságot, a rendszerinti ügyvédi képviseletet. Ha azt kérdezzük, milyen legyen a perbeli cselekmények alakja, erre a per czéljának meghatározásával nem kapunk választ, vagy legalább nem határozottat. A legczélszerübb alak a legjobb ; legczélszerübb pedig azon alak, mely a leghatározottabban biztosit arról, hogy a döntő pillanatban a per tartalmát megismerik azok, kik megismerésére hivatvák. Hogy melyik ezen pillanat és kik e személyek: ezt ismét nem az alakból tudjuk meg, hanem azon egyéb érdekek és elvekből, melyek a per czéljából folynak. Ama kritikus pillanat nemcsak a percselekmény első, sajátképi mozzanata, hanem — és mindenekfölött — az ítélethozatal mozzanata az első fokon és az ítélet felülvizsgálására rendelt jogorvoslati eljárásban. A szóban levő személyek : a döntő bírák mindkét helyen. Az eljárás azon alakja, mely csupán az észlelés első mozzanatában biztosítja a tartalom megismerését, de annak a későbbi ítélkezésre és felülvizsgálatra való megállapítását lehetővé nem teszi: ez az alak nem lehet a legczélszerübb. Csak akkor volna ez máskép, ha el lehetne kerülni, hogy az észlelést időköz válasz-