Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - Az Institut de droit international

Az Institut de droit international 223 házasság megerőtlenitésére nem elegendő, ha a felek egyikének honi törvénye szerint bontó akadály nem forog fenn. 6. szak. A szülők beleegyezése. A szülők vagy gyámok bele­egyezése a legtöbb törvényhozások szerint megkívántatik a házas­ságkötéshez, még a nagykorú felekre nézve is. Reájuk nézve e kellék személyes akadályt állapit meg ; a szülők vagy gyámokra nézve jogot képez. A személyes képesség rendszerint a hazai törvényhozás szerint Ítéltetik meg ; ellenben a szülők joga gyer­mekeikkel szemben azon hely törvényhozásának elismerésétől függ, hol a jog gyakorlandó. Az apa nem gyakorolhatja a hazai törvényhozása által neki tulajdonított jogokat, ha azokat a lakhely törvénye el nem ismeri. Ha tehát a házasságkötés helyének törvénye szerint a szülők vagy gyámok beleegyezése nem szükséges, vagy ha az illető hely hatóságai ez alól felmenthetnek, ugy ezen törvény alkalmazandó, nem pedig a hazai törvény. 7. szak. A házastársak kora. Nem a hazai, hanem a lakhely törvénye alkalmazandó. A házasulási korképesség az egyes álla­mok szerint változik s a korhiány majd semmiségi, majd érvény­telenségi, majd csak időleges akadály, de ezen különbségek daczára a törvényhozások többsége érvényesnek ismeri a házasságot ha előállottak azon következményei, hogy a nő teherbe esett vagy szült. Ezen esetben a házasság érvénye kétségtelen, s kívánatos volna, hogy az Institut oly értelemben nyilatkozzék, miszerint a hazai törvény szerinti korhiány nem erőtleniti meg az egybekelés helyének vagy valamelyik fél lakhelyének törvénye szerint kötött házasságot. 8. szak Semmiségi és bontó akadályok. A házassági kötelék, a rokonság stb. akadályai tekintetében első sorban a hazai tör­vény alkalmazandó ; de ha a lakhelynek vagy a házasságkötés helyének törvénye valamely házasságot föltétlenül tilt, az e helyen érvényesen nem köthető, még ha a hazai törvény meg is engedi ; ilyenek a mohamedánok többnejüsége, a felmenők és lemenők, testvérek, após és menye közötti házasság. Ily házasság az erkölcs ellen való. Egyéb akadályok. Több törvényhozás megengedi a fölmen­tést pl. a nagybátya és unokahuga, a nagynéne és unokaöcsé, a sógor és az elhunyt asszony nővére közötti házasság eseteiben. Ily akadályokra nézve helyes volna a házasságkötés helyé nek törvényét elismerni. j. A nő és a házasság előtt született gyermekek polgári álla­potát ülelő házassági törvényekről. 3. A nő és a házasság előtt született gyermekek polgári állapotát illető házassági törvényekről. Arntz és Westlake javaslata : 11. szak. A gyermeknek a szülők utólagos házassága altali

Next

/
Thumbnails
Contents