Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - Egy uj váltótörvény-javaslat. 2. [r.]

2l6 Dr. Győry Mihály Az utalványt, a kibocsátó és az általa a pénz felvételére utasított személy közötti viszony tekintetében is, a polgári tör­vénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Ha az utalvány rendeletre szól, a pénz felvételére vonatkozó utasítás, a váltóra nézve előirt módon, forgatmány utján történ­hetik, a nélkül, hogy ez által az eredeti megbízottnak a megbízó­val szemben a meghagyás teljesítésére vonatkozólag fennálló szavatosság érintetnék. 2. szak. Az utalványt a benne meghatározott időben kell fizetés végett bemutatni; ha pedig határidő kitéve nin^s, de az utalvány keltezve van, a kibocsátás keltétől számított egy hó alatt. Ha lát után határozott időre fizetendőnek és kelettel állítta­tott ki, a kibocsátástól számított egy hó alatt be kell mutatni, azon czélból hogy e szó «láttam > rájegyeztessék. A bemutatás mindkét esetben minden törvényes eszközök­kel, óvással is, a váltókra nézve előirt módon bizonyítható. 3. szak. Az utalvány elfogadása egyedül az abban adott megbízásnak elfogadását jelenti, és az elfogadót csak a kibocsátóval szemben kötelezi. A lát után meghatározott időre fizetendő utalványon e kité­tel «láttam* elfogadásnak tekintetik. A kibocsátó az elfogadásért nem szavatol. 4. szak. A felvételre utasított személyeknek és a forgatóknak az utalványozottal szemben nincsenek jogaik, még akkor sem, ha a kibocsátó vagy a forgatók egyike az utalványban kitett pénz­összeget egészben vagy részben megkapta. Jogviszony csak a kibocsátó és az elfogadó utalványozott, a kibocsátó és a pénz felvételére utasítottak, továbbá minden for­gató és saját torgatmányosai között áll fönn a polgári törvény­könyv 1840. szak. utolsó bekezdéseinek rendelkezési szerint.* IV. Czim. A check. 1. szak. A check kellékei: 1. hogy ilyennek megneveztessék e szó által: «check >; 2. a fizetendő pénzösszeg kitétele ; * 1840. szak.Le mandataire répond de celui qu'il s'est substitué dans sa gestion: 1° quand il n'a pas recu le pouvoir de se substituer quelqu'un ; 2° quand ce pouvoir lui a été conféré désignation d'une personne, et que celle dont il a fait choix était notoirement incapable ou insolvable. La mandant est tou­jours censé avoir donné le pouvoir de substitution pour l'administration des biens situés hors du territoire du Royaume. Dans tous les cas le mandant peut agir directement contre la personne que le mandataire s'es substituée.

Next

/
Thumbnails
Contents