Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - A lopás mennyiségi ismérvei. 2. [r.]

A lopás mennyiségi ismérvei 211 lyekért a tettes már bűnhődött, kizárják. Bűnhalmazat esetében tételes törvényünk szerint nem a tételes büntetések cumulatiójának, hanem csak büntetés-súlyosbításának van helye. Ezen intézkedés azon igazság'elismerésén alapszik, hogy a büntetés intensivitása tartamával nem arithmetikai, hanem geometriai aránybin emelkedik. Tiz évi szabadságvesztés-büntetés számtanilag kétszerese az öt évi szabadságvesztés-büntetésnek és nem több, de intens'.vitására nézve a kétszeresnél súlyosabb. De az intensivitás ezen emelkedettebb aránya csak a büntetés folytonossága, megszakítás nélküli tartama esetében, fog helyet. Az egyes büntetéseknek ezen tekintet által indokolt reductiója (mert a sulyosbitási rendszer ezen productiónál nem egyébb) azért csak is a több büntetésnek megszakítás nélküli végrehajtása esetében igazolt s igy alkalmazásának ratiója elesik, midőn csak a büntetés kiállása után tűnik ki, hogy a tettes elitéltetése előtt még más bün-/ tetendő cselekményt is követett el. / Világos, hogy a 335. §. esetében ezen tekintetek fenn nen\ forognak. Itt arról van szó, vétséget vagy büntettet követett-e el a vádlott, s ha bűntettet követett el, ennek büntetése alól nem menekülhet pusztán azért, mert azitélethozatal alkalmával cselekménye csak vétségnek bizonyult s a büntettél igazoló bizonyítékok csak későbben derültek ki. Természetes, hogy ez csak annyiban áll a mennyiben a bünv. elj. ez alapon a perújítást megengedi. 8. A 335. §. szerint tekintetbe veendők azon lopások is, melyeknek elkövetését a tettes csak megkisérlette, vagy a melyeknél részes volt. Ha valamennyi egybefoglalt lopás csak a kísérlet stádiumában maradt, vagy a tettes valamennyinél csak részes volt : ez esetben részesség állapítandó meg, a részesség minősége szerint (felbujtás, bűnsegély). De ha a) részben bevégzett, részben megkisérlett lopásokról van szó, vagy b) ha a vádlott a lopások egyikében tettes, másikában segéd volt: quid juris akkor ? Nézetünk szerint az a) a. esetben, minthogy a különálló, több lopás egy büntettet képez, minthogy ezen bűntett, miután minden részeiben be nem végeztetett, bevégzett bűntettnek nem mondható : a 65. §. értelmében csak lopás bűntettének kísérlete állapítandó meg. A b) alatti esetben pedig, minthogy btkvünk szerint tettesnek tekintetik mindenki, a ki a bűntett vagy vétség egy tényálladéki elemét létesítette; minthogy az egyes vétségek a 335. §. esetében a bűntettnek mindannyi tényálladéki elemeit képezik : tettesség állapítandó meg a vádlott ellen, a ki, habár a lopások csak egyikét is, mint tettes követte el. Az elméleti kételyek, melyek azon esetben merülhetnének fel, midőn vádlott az egyik lopásban mint felbujtó, másikban mint segéd szerepelt, a btkv. 71. § a által kizárvák. . 14*